Balczó Bertalan az első kócsagőrre emlékezve elmondta: az elmúlt száz évben változtak a természetvédelmi kihívások és a természetvédelmi őrök feladatai, eszközei is, ez a hivatás azonban változatlanul szakmailag felkészült és elhivatott embereket igényel, amelyhez hozzátartozik az elődök és a gyökerek ismerete.

A helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy 100 évvel ezelőtt a természetért aggódó emberek adománygyűjtésének köszönhetően kezdhette meg tevékenységét a Kis Balaton ősmocsarában Gulyás József. A hazai gyakorlati természetvédelem kezdetét is az ő munkásságától számítjuk. Gulyás József munkatársaival a kócsagok megmentésén dolgozott, neki köszönhető, hogy a magyar természetvédelem címermadaraként is ismert fokozottan védett faj nem pusztult ki, állománya a kezdeti néhány párról mára már mintegy 4000 párra emelkedett a Kárpát-medencében.

Balczó Bertalan emlékeztetett arra, hogy a jogszabályok 1962-ben tették lehetővé először természetvédelmi őrök alkalmazását Magyarországon, majd 1972-ben a Hortobágyi Nemzeti Park alapításával öt fővel létrejött az első Természetvédelmi Őrszolgálat. Ma 257 természetvédelmi őr végzi azt az értékőrző munkát, amelyet Gulyás József száz évvel ezelőtt megkezdett. A helyettes államtitkár hozzátette: az elmúlt években a gyakorlati természetvédelemnek és a nemzeti park igazgatóságok munkájának köszönhetően számos sikert könyvelhetett el a terület az élőhelyek helyreállítása és a fajok állományainak megerősödése terén egyaránt.

Gulyás József felújított síremlékét a Természetvédelmi Őrök Országos Találkozója keretében adták át. A bronz dombormű Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. Szintén az esemény keretében mutatták be Vass Krisztián Kis-Balatoni Krónika című könyvét. A kötet Gulyás Józsefnek állít emléket, az első kócsagőr munkába állását lehetővé tevő magyar-holland ornitológus kapcsolatfelvétel századik, valamint a Kis-Balaton védetté nyilvánításának hetvenedik évfordulója alkalmából készült.