A tárcavezető a Transzatlanti Energetikai Partnerségi Együttműködés ülésén arról számolt be, hogy ma két nagy kihívás jelentkezik az energiabiztonság terén, az egyiket az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók jelentik, míg a másik az, hogy az energiaügyek egyre átpolitizáltabbá és ideológiák által fűtöttebbé válnak. Felszólalásában leszögezte, hogy jóval nagyobb esély lenne a kihívások megoldására, ha azokra a fizikai valóság talaján állva tekintene a világ. "Ideológiákkal nehéz a házakat vagy a lakásokat fűteni, álmokkal nehéz bármiféle energiaforrást teremteni" - fogalmazott.

Hozzátette: a politikai és ideológiai viták miatt már most is több tízmilliárd köbméternyi földgáz hiányzik az európai ellátásból, és "mi nem akarjuk azt, hogy az energiaellátás más formái, például a nukleáris energia ezen mesterséges politikai ideológiai viták áldozatává váljon." Magyarország ezért kiáll amellett, hogy legalább az energiapolitika területén két lábbal kell állni a Földön. Hasonló a problémának nevezte a zöld célkitűzések kérdéskörét is, amelyeknek leginkább arról kéne szólniuk, hogyan óvja az emberiség a környezetet, hogyan őrizze meg a bolygót a mai formájában, ehelyett azonban a kérdést politikai és ideológiai mozgalmak sajátították ki. "Az energiavitákat vissza kell terelni a normalitás, az észszerűség talajára" - vélekedett, aláhúzva, hogy ehhez öt feltétel mindenképp szükséges.

Szijjártó Péter elsőként kiemelte, hogy a nemzeti kompetenciákat tiszteletben kell tartani, márpedig az energiamix összeállítása nemzeti hatáskör, ráadásul ez szuverenitási kérdés is, hiszen ez energiaellátás biztonsága szuverenitási kérdés. A második pont, hogy nem szabad megfeledkezni a fizikai valóságról, az ellátáshoz forrásra és szállítási útvonalra van szükség, ha ezek egyike is hiányzik, az nem valós megoldás, az ideológiák ezt nem írhatják felül. Ezután a diverzifikációt említette, azonban problémásnak nevezte, hogy erre nem az energiaforrások számának bővítéseként tekintenek, hanem csak a "függőség földrajzi irányának megváltoztatásaként".

A magyar kormány ugyanakkor nem akar feladni energiaforrásokat, nemcsak a földrajzi irányon kíván módosítani, hanem új ellátási útvonalakat szeretne. A zöld célkitűzések kapcsán szintén az észszerűség megőrzésének fontosságát hangoztatta, mondván, hogy ez nem politikai alkudozás terepe. Rámutatott, hogy a környezetvédelemnek és a gazdaság fejlesztésének kéz a kézben kell járnia, ez igenis lehetséges, és ha a kettő közötti egyensúly felborul, azzal mindkét terület hitelessége veszélybe kerül.

A miniszter utolsó pontként a nukleáris energiára is kitért, és leszögezte, hogy enélkül nem lehetséges a zöld célok teljesítése, a sikeres energiaátmenet, a hosszú távú energiabiztonság garantálása, valamint a gazdasági versenyképesség javítása. Aláhúzta, hogy folytatni kell a küzdelmet a nukleáris energiával szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen, mivel biztonságos, olcsó, fenntartható és kiszámítható energiaelőállítási módról van szó, ezért támogatni kellene az atomerőművek építését, nem akadályozni. "Nem értünk egyet semmi olyan intézkedéssel, amely korlátozná a nukleáris együttműködést, például Oroszországgal. Ez veszélyeztetné a globális nukleáris biztonságot, illetve az energiaellátást" - közölte.

"Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nukleáris energiával szembeni mozgalmak jól finanszírozottak és jól szervezettek, ezért további támadásokra kell készülnünk, jórészt ideológiai alapokon, mivel fizikai és realisztikus alapon nincs igazán alapja a támadásoknak" - tette hozzá. Az európai energiaellátás biztonságát nem lehet garantálni a jövőben, hogyha azt nem egy valós fizikai kérdésként fogjuk fel, hanem politikai és ideológiai viták áldozatává válik - összegezte a miniszter.

Elmondta, Magyarország is annak köszönheti az energiaellátás biztonságát, hogy "mindvégig a józan ész talaján tudtunk maradni, mindvégig képesek voltunk arra, hogy ne politikai és ne ideológiai kérdésként, hanem valós fizikai kérdésként kezeljük az energiaellátás problematikáját."