Fejlődik a vidék, erősödik az ország

A tárcavezető a részben a Magyar Falu Program keretéből felújított helyi szociális és gyermekjóléti szolgálat épületének átadóünnepségén kiemelte: a magyar kormány 2010 óta minden erejével a vidék megújításán dolgozik, egyetlen faluról, kistelepülésről, kisvárosról sem feledkezik meg.

Beszámolt arról, hogy 2019-es indulása óta a Magyar Falu Program keretében mintegy 1300 milliárd forint hazai forrásból valósultak meg fejlesztések a magyar vidéken. Ez annak is köszönhető, hogy a fejlesztéseket kijelölő önkormányzatok a kormány jó partnerei voltak - fűzte hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy a helyi közösségek, a helyi önkormányzatok a jövőben is partnerek lesznek abban, hogy közösen folytathassák a helyi infrastruktúra, gazdaság, illetve a lakosság számára elérhető szolgáltatások fejlesztését.

"A vidék alkotja Magyarország gerincét", ezért a kormányzat a jövőben is minden rendelkezésére álló eszközzel hozzájárul a vidéki életkörülmények javításához, ezzel is fokozva a kistelepülések népességmegtartó képességet - hívta fel a figyelmet.

Ez a vidék az önkormányzatokkal együttműködésben végzett munkának is köszönhetően "egyre jobban, egyre szebben él és virágzik", a kabinetben pedig azon dolgoznak, hogy a sikeres együttműködéseknek köszönhetően Magyarország 2030-ra Európa legélhetőbb országa legyen - rögzítette.

Nagy István aláhúzta, hogy a magyar kormány politikájának középpontjában a magyar családok és a vidéki közösségek állnak, a támogatásoknak köszönhetően pedig "óriási változáson ment keresztül a magyar vidék (…), hosszú ideje nem volt példa arra a fejlődésre, amely a falvakban, kisvárosokban történt az elmúlt években".

Kiemelte: a Magyar Falu Program célja, hogy minden hazai kistelepülésen az alapszolgáltatások szintjén az életminőség legalább olyan legyen, mint egy nagyvárosban, ezzel pedig megállítsák az elvándorlást.

Ennek köszönhetően "mára megfigyelhető, hogy a kistelepülés az egyetlen olyan településkategória, ahol a kisgyermekek száma és aránya növekszik, a kisgyermekes családok pedig nagyobb arányban választják otthonuknak a kistelepüléseket, mint a nagyvárosokat" - húzta alá.

Mint mondta, vidéken élni jó, a magyar falvak és kisvárosok biztonságosak, jó a levegő és nem utolsó sorban kicsi, de összetartó közösségek alkotják.

Közölte, hogy a program pillérei külön-külön és együttesen is a kistelepülések megerősítését és fejlesztését, a helyi életminőség javítását és a lakosság elvándorlásának megállítását célozza. Ezek a falusi csok, az útalap, a helyi életminőség javítását célzó pályázati rendszer és a helyi piaci szereplők támogatása.

Az agrárminiszter szerint a villányiak büszkék lehetnek, hiszen a program indulása óta már több mint 447 millió forintos támogatásban részesült a település, így a helyi civil szervezetek, a vállalkozások, az önkormányzat tervei valósulhattak meg.

Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy Villány és térsége folyamatosan fejlődik, a kiváló borairól ismert kisváros pedig a környék egyik központjának számít a kisgyermekesek, rászoruló családok szolgálatában.

A képviselő közölte, hogy a településnek komoly tervei vannak, így a kormányzat támogatásával a családokat segítő további fejlesztések várhatók. Hozzátette, a térségben zajló Mohács 500 program beruházásai is fejlődést biztosítanak a kisvárosnak.

Mayer István, Villány független polgármestere elmondta: a Villányi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat mintegy fél évszázada emelt épületét teljes körűen felújították a Magyar falu Program és a TOP Plusz forrásaiból.

Az összesen több mint 110 millió forintos támogatással megvalósuló beruházás során egyebek mellett szigetelték az épületet, kicserélték a nyílászárókat, a teljes gépészetet, továbbá napelemeket helyeztek el a tetőn, valamint akadálymentessé tették az ingatlant - számolt be a polgármester.