Ezeken a vidéki településeken indul el első körben a Szent István Program
Idén ősszel elindul a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakasza, aminek keretében tíz kiválasztott mikrotérségnek 1 milliárd forintos fejlesztési keretet nyújt a kormány.
A térségek egyenként 10 faluból állnak, a tesztfázis keretében pedig a cél, hogy egy hosszú távú, részvételi alapú fejlesztési modell jöjjön létre.
A program nem váltja ki a Magyar Falu Programot, vagy más hazai és európai uniós fejlesztési programokat, hanem azokkal összehangoltan, azokat kiegészítve működik. A program hosszú távú terveket készít majd elő a térségek helyi szempontjai alapján, így a fejlesztések nem elszigetelt beruházásokként, hanem a térség igényeire szabva valósulhatnak meg.
Mivel a magyarországi járásokban a települések száma különböző, ezért a járások helyett speciális mikrotérségeket kellett kialakítani. A kiválasztásban döntő volt a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 2024. évi komplex fejlettségi mutató.
Az első tíz mikrotérség tapasztalatai segítséget adnak majd ahhoz, hogy a kormány kialakítsa a Szent István Vidékfejlesztési Program országos modelljét, aminek keretében létrejön az Országos Vidékfejlesztési hálózat is. A cél, hogy 2027. augusztus 20-án elindulhasson az országos program, ami teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
Kilenc megyében tíz mikrotérség
A kísérleti programban tíz mikrotérség szerepel, ezek összesen 100 települést, és 97 288 állandó lakost foglalnak magukban. Ezek között találhatóak alföldi, domb- és hegyvidéki, valamint eltérő gazdasági karakterű – mezőgazdasági, ipari vagy turisztikai – térségek is. Az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, ami 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.
Bács-Kiskun megyében Bács vidékén indul el a program: Bácsborsód, Bácsbokod, Bácsszentgyörgy, Csátalja, Dávod, Gara, Hercegszántó, Katymár, Mátételke és Tataháza a tíz érintett település.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két mikrotérséget is kialakítottak: Gönc vidékén Abaújvár, Fony, Göncruszka, Hernádpetri, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Regéc, Tornyosnémeti és Zsujta kerültek a programba.
Tiszaújváros vidékéről pedig Berzék, Kesznyéten, Kiscsécs, Köröm, Prügy, Sajóhídvég, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada és Tiszalúc szerepelnek a programban.
Heves megyében Gyöngyös vidékén indul el a Szent István Program: Erk, Halmajugra, Ludas, Nagyfüged, Nagyút, Tarnabod, Tarnaörs, Tarnazsadány, Visznek és Zaránk szerepelnek a kísérleti fázisban.
Baranya megyében Harkány vidékét, azaz Babarcszőlőst, Bostát, Csarnótát, Diósviszlót, Garét, Kisdért, Ócsárdot, Regenyét, Szavát és Szőkét választották be a programba.
A Somogy megyei Igal vidékére is eljut a program kísérleti fázisa: Bonnya, Ecseny, Fiad, Gadács, Kisbárapáti, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyszil, Szorosad és Szentgáloskér az érintett települések.
Békés megyében Medgyesegyháza vidékére esett a választás: Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka kerül a programba.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyírbátor vidékén, azaz Bátorligeten, Encsencsen, Nyírbélteken, Nyírmihálydin, Nyírpilisen, Nyírvasvárin, Ömbölyön, Penészleken, Piricsén és Teremen indul el a kísérleti program.
A Nógrád megyei Pásztó vidéke, azaz Felsőtold, Kisbárkány, Lucfalva, Márkháza, Mátraszőlős, Mátraverebély, Nagybárkány, Sámsonháza, Sóshartyán és Tar is a kísérleti program része.
Zala megyében pedig Zalakaros vidékén indul el a kísérleti fázis: Balatonmagyaród, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Zalakomár, Zalamerenye és Zalaszentjakab szerepelnek a programban.
Jövőre jöhet az országos program
A kiválasztott térségekben fejlesztési testületek jönnek létre, ahol helyi szereplők és szakemberek együtt alakítják ki a térségi fejlesztési stratégiát, gyűjtik össze a helyiek igényeit, és előkészítik a projektjavaslatokat. A testületek munkáját térségi koordinátorok segítik majd.
A szakmailag már előkészített projektjavaslatokról pedig a helyben élők is véleményt mondhatnak: a térségben élő, 16 év feletti állandó lakosok sorrendbe rendezhetik a megvalósítható fejlesztéseket, ennek eredményét pedig visszatükrözi majd a kialakított fejlesztési stratégia is.
A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egy egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. A vidék jövőjét érintő döntéseket ugyanis a helyi közösségek aktív részvételével, szakmai megalapozottsággal és országos fejlesztéspolitikai koordináció mellett kell meghozni.