Az államtitkár az interjúban kiemelte, az elmúlt években átalakult a víziközmű-ágazat, a kormány mintegy ezermilliárd forintot költött az infrastruktúra megújítására, és a munka folyik tovább. Magyarországon mintegy 95 ezer kilométernyi elosztóhálózat van, amelyből 70 ezer kilométernyi a gerincvezeték és 25 ezer kilométernyi a bekötő vezeték. A felhasználási helyek száma 4,3 millió, a szennyvízhálózat teljes hossza 77 ezer kilométer.
A hálózati vízveszteség azonban országosan 22,7 százalék, vagyis a hálózatba betáplált ivóvíz ötöde nem jut el a fogyasztóig, amely mintegy 109 millió köbmétert jelent évente. Ezt az értéket nullára nem lehet levinni, ám területi adottságoktól függően 10-15 százalékos veszteség már elfogadható lenne - mondta, megjegyezve, hogy mintegy 40 ezer kilométernyi ivóvízvezeték érett meg a cserére, felújításra.
V. Németh Zsolt elmondta azt is, várják, hogy Brüsszelben is elfogadják a kormány által 2021-ben jóváhagyott nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégiát, mivel ez feltétele a pályázatok elindulásának.
A stratégia legfontosabb pontja, hogy a víziközmű-hálózat hosszú távon fenntarthatóan működjön. Ennek során a leglényegesebb szempont a méretgazdaságosság - tette hozzá. A legfontosabb feladat a vízvezetékek rekonstrukciója, de ehhez csak korlátozottan állnak rendelkezésre uniós források, mivel az EU-s helyreállítási alapból nem lehet fordítani a víziközmű-hálózat korszerűsítésére, és az energiahatékonyság növelésére sem kaptak dedikált forrást Brüsszeltől.
Magyarország ellenáll annak a brüsszeli követelésnek, hogy a rekonstrukció díját áthárítsák a lakosságra, hiszen a rezsicsökkentés megvédése a kormány kiemelt célja, amit a nemrég lezárult nemzeti konzultáció eredményei alapján a magyar emberek elsöprő többsége is támogatott. Arra a kérdésre, tervezi-e a kormány a vízdíjak felülvizsgálatát 2024-ben, az államtitkár úgy nyilatkozott, elsődleges a magyar családok biztonságos ellátása, ezért a lakossági rezsivédelmet változatlan formában továbbra is fenntartják.
Megosztom