A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy Magyarország brüsszeli kérésre elvégzi egyes kiadások felülvizsgálatát, de szó sem lehet a családtámogatások csökkentéséről, a rezsicsökkentés eltörléséről.
Az a döntés, amely Brüsszelben a miniszterek tanácsában megszületett a migrációról, ellentétben áll a korábban az állam- és kormányfők között létrejött megállapodással, amely szerint a migráció kérdéséről egyhangú döntések fognak születni. Ezért a magyar kormány nem járult hozzá annak a döntésnek a meghozatalához, amely az Európai Tanács szintjén erősítette volna meg a miniszteri tanácsban megszületett döntést. A jogszabálytervezet ugyanis nemcsak kötelező kvótáról és áttelepítésről szól, hanem az is a része, hogy évente legalább 10 ezer menekültkérelmet kellene Magyarországnak elbírálni. Ehhez pedig be kellene őket az ország területére engedni, befogadótáborokat kellene nekik létrehozni – mondta.
Gulyás Gergely szerint a nyugat-európai folyamatokat megfigyelve látható, hogy az uniós előírások szerint létrehozandó befogadótáborok könnyen válnának migránsgettókká, és nem lehetnek zártak az előírások szerint.
Ennek nagyon komoly közbiztonsági, közegészségügyi kockázata van, s a befogadótáboroknak az ötlete a kerítés lebontásával egyenértékű, mert aki menedékkérelmet nyújt be a határon, azt be kellene engedni az ország területére. Közép-Európa valamennyi felelős kormányának, "ahol a társadalmak még mentesek mindazoktól a következményektől, amelyekkel a migráció együtt jár", mindent meg kell tennie, hogy "ez a teljesen értelmetlen és őrült szabályozás" ne léphessen hatályba. Ezért nem engedte a magyar miniszterelnök, hogy az európai uniós csúcson közös nyilatkozatot fogadjanak el az állam- és kormányfők. A a lengyel miniszterelnök véleménye is megegyezett a mienkkel", és sok olyan ország volt, amely a magyar állásponttal elviekben egyetértett, csak miután nagyon sok migráns van a területén - például Olaszország -, eltérő következtetésre jut. Nekik az érdekük, hogy "akik náluk vannak, azokat tőlük vigyék el" - mutatott rá.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy az uniós költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ezért a tervezett módosítás elfogadására reális esély nincsen. Brüsszel további 98,5 milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól, ami a tizenötszöröse az összes magyar éves szja-befizetésnek, nagyjából a teljes éves magyar állami költségvetés összege. Ebből nyilván lényegesen kevesebb jut Magyarországra, de ez az összeg még így is óriási, elég nagy ahhoz, hogy még Ausztria vagy Németország sem akarja ebben a formában vállalni - mutatott rá. Több kérdést kell tisztázni, így azt, hogy mire költötte Brüsszel a pénzt, hiszen nem kevesebb, hanem több pénznek kellene lennie, Lengyelországnak és Magyarországnak ugyanis még egyetlen fillért sem adtak. Ráadásul azok az országok, amelyek a helyreállítási alapból részesedtek, arra panaszkodnak, hogy a kifizetések lassúak. Brüsszel kérése alapján 50 milliárd euró menne Ukrajnának, továbbá kamatkiadásokat akar az Európai Bizottság finanszírozni, migránsokra költeni, de nem határvédelemre, sőt, másfél milliárd euró a brüsszeli bürokrácia fizetésemelésére menne. Magyarország ehhez nem tud hozzájárulni, és miután a költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ilyen módosítás elfogadására reális esély nincs - jelentette ki.
Gulyás Gergely elmondta, Brüsszel számtalan követelést fogalmaz meg Magyarországnak gazdasági területen is, ez igaz a helyreállítási alapra, valamint az európai szemeszterre is, amely az európai uniós tagállamok gazdasági kormányzását minősítő rendszer. Hozzátette: az európai szemeszterben a Magyarországnak tett ajánlások között szerepel a hatósági energiaárak megszüntetése, azaz a rezsicsökkentés felszámolása, Magyarországnak ezen kívül meg kell vizsgálnia a családügyi, az oktatási, az egészségügyi kiadásokat. Közölte, Magyarország ezeket a vizsgálatokat el fogja végezni, de "szó sem lehet a családtámogatások csökkentéséről és végképp fel sem merülhet a rezsicsökkentés eltörlése". Brüsszel ezen kiadások felülvizsgálatakor semmilyen kötelező elvárást nem írhat elő, amely az e területekre fordított összegek csökkentését indokolná.
Megosztom