A magyar EU-elnökség központi témája az európai versenyképesség javítása, amit az energetikában is érvényesíteni kell - mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter az uniós energiaügyi miniszterek informális ülése után tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető hangsúlyozta: a versenyképesség fokozása érdekében kulcsfontosságú az energiaszuverenitás és energiabiztonság megerősítése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elsődleges energiaforrások használatában az Európai Unió még mindig több mint 60 százalékban külső országoktól függ.

A keddi ülésen magyar kezdeményezésre vették napirendre a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatos lehetőségeket. Ez a megújuló energiaforrás áramtermelésre vagy fűtésre is használható, és folyamatosan rendelkezésre áll, szemben az időjárásfüggő megújulókkal, a nap- és a szélenergiával, amelyek egyébként szintén nagyon hasznosak - fejtette ki Lantos Csaba. Hozzátette, hogy a tagállamok átlagosan kevesebb mint 1 százalékát használják ki a geotermikus lehetőségeknek, ezen a területen nagy a mozgástér.

Az uniós tagállamoknak június 30-áig kellett elkészíteniük nemzeti energia- és klímatervüket, amelyben összefoglalták, milyen lépéseket tesznek a közös európai karbonsemlegességi célok elérése érdekében. A miniszter felidézte, hogy az Európai Unió 2050-re vállalta a karbonsemlegesség elérését, ehhez 2030-ra meg kell valósítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését 1990-hez képest. A célokban nincs vita, a tagállami dokumentumok alapján pedig ebben a félévben várhatóan kiderül, hogy a 2030-ra kitűzött célok tarthatóak-e, illetve megvalósításuk érdekében milyen további lépéseket kell tenni - fogalmazott.

Az energiaágazat versenyképessége kulcskérdés Európában, de a magasabb európai energiaárak miatti versenyhátrányt úgy kell ellensúlyozni, hogy a tagállamok nem mondanak le a dekarbonizációs célokról - hangsúlyozta. A miniszter közölte: az ülés résztvevői folytatták a két korábbi EU-elnökségi ciklusban megkezdett megbeszélést az európai áramhálózat jövőjéről. Ismertette, hogy évente 67 milliárd eurót kellene Európában az áramhálózat fejlesztésére fordítani a globális versenyképességi és a karbonsemlegességi célok elérése érdekében, valamint a pénzügyi források mellett összehangolt uniós szabályozásra is szükség van.

Lantos Csaba előremutatóaknak értékelte az uniós energiaügyi miniszterek informális ülésén folytatott szakpolitikai vitákat.