Eötvös Péter 1944. január 2-án született Székelyudvarhelyen. 1962-ben a Vígszínház zenei vezetője volt, 1963 és 1971 között film- és színházi kísérőzenéket írt. 1967 óta dolgozott külföldön. 1992-ben alapította meg a Fiatal Karmesterek Nemzetközi Eötvös Intézetét. 1997-től a berlini Művészeti Akadémia tagja, 1998 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja volt.

Eötvös Péter számos elismerésben részesült: 2002-ben Kossuth-díjat kapott világszerte számon tartott, nemzetközileg is elismert zeneszerzői és karmesteri tevékenységéért, a XX. század zenéjének avatott tolmácsolásáért, a magyar zeneművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért. 2003-ban elnyerte a Budapest díszpolgára címet. 2004-ben a világ legnagyobb zenei szakvásárán, a 38. cannes-i MIDEM-en, Eötvös Péter "a legnagyobb élő zeneszerző" címet kapta. 2008-ban átvette a Magyar Kultúra Követe címet. 2011-ben a velencei zenei biennálén Arany Oroszlán életműdíjat vehetett át. 2015-ben a Magyar Szent István Renddel tüntették ki. 2016-ban nemzetközi jelentőségű zeneszerzői tevékenységéért neki ítélték oda a Simone és Cino Del Duca Alapítvány zenei nagydíját. 2017-ben Prima Primissima díjban részesült. 2018-ban Goethe-éremmel tüntették ki. 2021-ben elnyerte a 2020-as BBVA Frontiers of Knowledge Award díjat művészet kategóriában. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából koncertsorozattal köszöntötték a legjelentősebb francia zenei intézmények. 2024-ben megkapta a Cziffra György Fesztivál életműdíját. 2024-ben Kossuth-nagydíjjal tüntették ki.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerzőt, karmestert, zenepedagógust, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakját saját halottjának tekinti.