„Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével erősítjük hazánk energiaszuverenitását, hiszen az energiamegtakarításit eredményező beruházások földgázimportot váltanak ki.  A kötelezett vállalati kör beruházásai következtében a végső felhasználók energiaszámlája és Magyarország energiaimport-igénye fenntartható módon csökken” – közölte Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az egyes energiahatékonysági törvényeket módosító javaslat benyújtását követően, 2020. november 11-én.

Az új előírások bevezetik a hazai szabályozásba az „első az energiahatékonyság” elvét, amelyet a kormányzati energiapolitikai tervezés, a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során kell figyelembe venni. A törvényjavaslat többek között a Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében (NEKT) rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) létrehozását célozza. A szennyező fizet elve alapján 2021-ben bevezetendő EKR piaci alapra helyezi az energiamegtakarítást eredményező beruházásokat azokon a területeken, ahol a legtöbb energiát használják fel, és így a legnagyobb mértékben javítható az energiahatékonyság. 

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben az energiahatékonysági célok megvalósítása a piaci szektor bevonásával, az áramot, gázt és üzemanyagot értékesítő társaságok közös tehervállalásával valósul meg. A rendszer a következő években energiahatékonyság-javító intézkedések folyamatos végrehajtását várja el a kötelezett vállalatoktól. Az energiahatékonysági beruházások végrehajtásával a hazai építőipar, a magyar kis- és középvállalkozások megrendelés-állománya nő. A fejlesztések, az energiahatékonyságot-javító intézkedések, jelentős beruházási volument generálnak a hazai gazdaságban, melyekkedvező hatásait, pl. energiaszámla csökkentése, egészségesebb lakó és irodai környezet, ingatlan értéknövekedése, a vállalati és lakossági végfogyasztók is élvezhetik.

Az EKR az energiahatékonysági teljesítmény javításával hozzájárul a kormány klímapolitikai célkitűzéseihez, a hazai gazdasági teljesítmény és versenyképesség fejlesztéséhez, az energiafüggetlenség további erősítéséhez és a fenntartható rezsicsökkentéshez.

 

 

 

 

 

 

(ITM)