Ellenlépéseket kell tenni az ukránokkal szemben

A magyar kormánynak biztos tudása van arról, hogy a Barátság kőolajvezeték alkalmas arra, hogy olajat szállítsanak rajta, de az ukránok ezt lezárták. Ehhez nincs joguk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Békéscsabán.

Forrás: kormany.hu

2026. 02. 21.

BékeUkrajna

Az EU és az Ukrajna közötti társulási szerződés szerint Ukrajna nem hozhat olyan döntést, amellyel bármely tagállam energiaellátását veszélyeztetné. Ha ilyen támadás ér egy országot, akkor azt ki kell védeni, és ellenlépéseket kell tenni - szögezte le a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy Magyarország rendelkezik egy önvédelmi rendszerrel, olyan olajtartalékokkal, amely hónapokon keresztül képes ellátni Magyarországot.

Az ellenlépések közé sorolta, hogy egész addig, amíg nem jön újra olaj Ukrajnából, addig az ország nem fogja megkapni a 90 milliárd eurós EU-s kölcsönt, amit korábban azzal hagytak jóvá, hogy a magyarok, a szlovákok és a csehek kimaradnak ebből. Emellett Ukrajna benzinellátása is nagy arányban Magyarországról érkezik, és - mint mondta - "miután a benzint olajból állítják elő, olajat meg nem engednek behozni az ukránok", akkor "benzin sincs, jó napot."

Orbán Viktor azt is felvetette: a villamosenergia-ellátás egy tekintélyes része is Magyarországról megy Ukrajna irányába, és ha ezt megállítják, "akkor durva dolgok történhetnek". Ha kell, akkor ezt a harmadik ellenlépést is meg fogjuk tenni, egyeztetve a szlovákokkal, akik már pénteken kilátásba helyezték ezt - közölte.

Úgy értékelt: az ukránok mindent meg fognak tenni a következő hetekben is azért, hogy Magyarországon gazdasági káosz legyen.

"Kell nekünk ezzel foglalkozni? Nem. Mindegy mi van az ukránok fejében. Az a helyzet, hogy ez Magyarország, bennünket nem lehet megzsarolni. Itt birodalmak tűntek el, mi meg még mindig itt vagyunk. Nem fogunk megijedni néhány nagyszájú ukrán politikustól, nem fogunk megijedni néhány zsarolástól" - jelentette ki.

Úgy folytatta: "biztosan van néhány hibánk, de hogy ne lennénk dörzsöltek vagy agyasak, azt nem lehet mondani." Hozzátette: pontosan tudják, hogy kell az ilyen helyzeteket kezelni, és kezelni is fogják.

"Aki belénk harap, annak ki fog törni a foga. Úgyhogy keressenek fogorvost az ukránok!" - fogalmazott.

Arra is kitért: ha nem tudtuk volna kivédeni az ukránok lépését, akkor a benzin holnap reggel ezer forint lenne. Azt mondta: ha hagynánk, hogy az orosz gázt is elzárják, az azt jelentené, hogy míg a magyar emberek ma egy évben átlagban 250 ezer forintot fizetnek a háztartásuk rezsijére, ehelyett három-négyszer ennyit fizetnének.

A csehek egymillió forintot fizetnek ugyanezért, a lengyelek 850 ezret - hívta fel a figyelmet.

A miniszterelnök hazugságnak nevezte, hogy lehetséges lenne megőrizni a rezsi mostani költségeit, és egyúttal, egy időben leválni az orosz gázról. Ezért harcolnunk kell, úgy, ahogy az unió alapokmánya egyébként ezt a lehetőséget nekünk megadja, hogy mint minden nemzet, mi is magunk döntsük el, hogy milyen energia rendszert működtetünk Magyarországon: mennyi a gáz, mennyi az olaj, mennyi a szél, mennyi a nap, és mennyi a nukleáris - jelentette ki.

Ha be akarnak kényszeríteni egy sarokba, és levágni bennünket az orosz olcsó energiáról, az valójában jogellenes lépés az unió részéről - tette hozzá. Tehát ha meg akarjuk védeni a pénztárcákat, a zsebünket, a családi kasszánkat és költségvetésünket, akkor az ukránokkal szemben erőt kell mutatni, és folytatni azt a politikát, amit eddig folytattunk - hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor arról is beszélt, Ukrajnát nem szabad beengedni az Európai Unióba, ha felveszik, azzal beengedték a háborút is. A kormányfő úgy fogalmazott: az ukránoknak élet-halál kérdés a háború folytatása. Nem csupán a háború megnyerése, hanem a gazdaságuk miatt is. Ha nincs háború, ki fog pénzt adni nekik? - tette fel a kérdést, kiemelve: addig kap pénzt Ukrajna, amíg háború van.

Rámutatott: az ukránok azt gondolják, a háborúval el kell érni olyan célokat, amelyek túlmutatnak a háború céljain és Ukrajna jövőjéről szólnak. "Szedjünk ki minél több pénzt az európaiakból, most lehet" - jegyezte meg. Kiemelte: az ukrán gondolat ma az Európai Unióban - Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát leszámítva - támogatást élvez.

Kijelentette: Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, ha már most így viselkednek, mi lenne, ha belül lennének. Az ukránokkal együtt kell működni, meg kell velük állapodni, de nem szabad beengedni őket tagnak - mondta.

Kiemelte: a háború sokkal gyorsabban jön, mint azt az ember gondolná, és az elején kell megfékezni, mert "ha kijött a zsákból, nem lehet visszatuszkolni". "Ha kimaradsz és kitartasz, talán megúszhatod". Ha jó kormányod van, és nemzeti egységed, biztosan megúszhatod. Ha belelépsz, nincs visszaút - fogalmazott.

Egy másik kérdésre arról is beszélt: az amerikaiak kezdenek elfáradni az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos béketörekvésekben. A békét ukrán érdeknek ítélte és azt mondta, ha kihátrálnak az amerikaiak, nagy bajban lesznek. A világ nagy békéje ügyében, egy amerikai-kínai megegyezést illetően ugyanakkor optimistább, mint valaha - utalt Donald Trump közelgő kínai látogatására.

Hangsúlyozta: nincs más választásunk, mint erősíteni a nemzeti egységet a béke mögött, egymást abban, hogy olyan kormányra van szükségünk, amely képes arra, hogy kimaradjunk ebből a háborúból.

Most harmadjára meg kell tennünk, el kell érnünk azt, amit az elődeink nem tudtak, mert se az első, se a második világháborúban nem tudtunk kimaradni a katonai akciókból és belerántottak bennünket - fejtette ki.

Orbán Viktor azt mondta: háború lesz, az európaiknak írásos megállapodása van arról, hogy 2026-30 között csapatokat állomásoztatnak Ukrajna területén.

A nemzeti közösségnek, amit magyaroknak nevezünk, az lehet a stratégiai célja, hogy egy készülődő orosz-európai háborúból kimaradjunk - fogalmazott. Kijelentette: erre képesek vagyunk, ha egységesek vagyunk.

Orbán Viktor egy másik kérdésre válaszolva felidézte: 2010-ben létrehoztak egy magyar modellt. Miután látták, hogy a magyar gazdaság növekedése nem tud annyi pénzt termelni, amennyire az országnak szüksége lenne, bevezettek a nagy nemzetközi cégekre, különösen három területen, a bankszektorban, az energiaszektorban és a kereskedelmi láncoknál egy teljesen új adórendszert, amivel 16 év alatt összesen 15 ezer milliárd forintot vontak be a magyar gazdaságba.

Abban a pillanatban, amikor ezeket az alkatrészeket szétszedik, és másképp rakják össze, a gazdaság másképp fog kinézni, és ez a pénz eltűnik.

Az országban egymillióval dolgoznak többen, és a kormány terve az, hogy még 300 ezren fognak - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: ezzel elérik, hogy Magyarországon 5 millió ember fog dolgozni.

Hozzátette: a kormány elvitt Békéscsabáról 10 milliárd forint adósságot, mert a 2010-es kormányzásukat úgy kezdték, hogy a települések adósságát a kormány átvállalta. Az M44-es útba beletettek 500 milliárdot. A tervek között említett az M44-es továbbépítése az országhatár felé, és az M47-es kétszer kétsávosítását.

Megjegyezte: a világ egyik legmodernebb, a városban épülő gyárához a beruházó, szingapúri cég megkezdte a toborzást. A mérleg nem rossz, "kölcsönösen jól jártunk egymással" - összegzett.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 16 éve hárompontos megállapodást kötöttek a romákkal. Ezt úgy foglalta össze: a rendet be kell tartani, segélyek helyett munkát biztosítanak, és megadják a lehetőséget a tanulásra.

Körülbelül háromszorosára emelték a roma közösségéből a bejelentett munkaviszonyban állók számát, megduplázták a középiskolában járókét, és megháromszorozták az egyetemre járókét is - ismertette, hozzátéve, hogy a dolgok jó irányba mennek ebben az ügyben.

Azt ígérte: a kormánynak sohasem az lesz a fontos, hogy ki milyen iskolát végzett, vagy ki milyen beosztásban van a munkahelyén, hanem az, hogy a munkáját hogy végzi el. "Én többre megyek egy munkáját jól végző takarítónővel, mint egy rosszul teljesítő sebésszel" - fogalmazott.

A Magyar falu programról a kormányfő azt mondta: nem lehet megengedni, hogy Magyarország fejlődése végül is oda vezessen, hogy a falu és a város közötti nagy különbségek miatt az emberek, különösen a fiatalok, otthagyják a falut, és beköltöznek a városba.

Rámutatott: az urbanizáció veszély is, ezért egyensúlyt kell tartani, fejleszteni kell a városokat, de "belakva kell tartani" az országot.