A huhogók rágalmaival szemben a valóság az, hogy az ország leggazdagabb, legtöbb iparűzési adót realizáló önkormányzatainak befizetését az igazságosság és a szolidaritás jegyében a szegényebb települések kapják meg.

Ez a vonatkozó hatályos jogszabályokban rögzített módon, transzparensen és szabályosan történik. A szolidaritási adó mértékét jól szemlélteti, hogy míg az állam 2025-ben ezen a jogcímen összesen 360 milliárd forintot szed be, addig a helyi önkormányzatok finanszírozására összességében 1.358 milliárd forintot fordít.

Magyarországon az önkormányzatok között jelentős jövedelmi különbségek vannak, ennek csökkentése mindannyiunk közös érdeke. Az iparűzési adó az önkormányzati alrendszer legjelentősebb forrását kitevő bevétel, ami jelentős jövedelmi különbségeket eredményez a települések között. Ennek kiegyensúlyozását évek óta szolgálja a szolidaritási hozzájárulás is, amelynek mértékét rögzített matematikai képlet szabja meg, jogi alapja pedig a mindenkori költségvetési törvény.

2025-ben a szolidaritási hozzájárulás 360 milliárd forintot tehet ki, míg a IX. Helyi önkormányzatok támogatása költségvetési fejezet 1.358 milliárd forinttal támogatja a településeket.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökének levelében felvetett kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszere nem elvonás, hanem egy igazságos újraelosztási mechanizmus, ami biztosítja, hogy minden önkormányzat megfelelő forrásokhoz jusson kötelező feladatainak ellátására. A befizetett összegek nem vesznek el, hanem a központi költségvetésen keresztül a helyi önkormányzatok támogatását szolgálják. A szolidaritási hozzájárulás a központi költségvetés IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetén keresztül a települések támogatásának fedezetét képezi. A támogatások szabályrendszerét a költségvetési törvény 2. és 3. melléklete tartalmazza. A befizetett hozzájárulás teljes egészében felhasználásra kerül a 3.178 települési önkormányzat kötelező feladatellátásának támogatására.

Azok az önkormányzatok, amelyek jelentős iparűzési adóbevétellel rendelkeznek – így Gödöllő is –, arányosan hozzájárulnak a kisebb bevételű települések működéséhez. Emellett a levélben foglalt téves összefüggést pontosítva jelezzük, hogy a Magyar Falu Programra szánt forrásokat, ahogy korábban, úgy jelenleg sem a szolidaritási hozzájárulás bevételei finanszírozzák.

A gazdasági növekedés és a fejlesztések fenntarthatósága érdekében a források és a közterhek arányos, igazságos elosztása nem büntetés, hanem felelősségvállalás, amely hosszú távon a szolidaritási adót fizető önkormányzatok érdeke is. Az, aki a szolidaritási hozzájárulást támadja, valójában csak egymás ellen akarja fordítani a kisebb és nagyobb, a gazdagabb és szegényebb településeket.