Együtt a fővárossal: új fejezetet nyit a kormány Budapest fejlesztésében

Megszavazta az Országgyűlés azt a kormányzati törvényjavaslatot, ami új fejezetet nyit a főváros és a kormány kapcsolatában. Az eddigi, konfliktusokkal terhelt viszony helyett olyan együttműködésre van szükség, amiben a kormány segítségével komplex fejlesztések valósulhatnak meg Budapesten és az agglomerációban is.

Ennek egyik első lépése lesz a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) újjáélesztése. A testületben a Budapest jövőjét meghatározó nagy fejlesztésekről kell majd egyhangúlag döntenie a főváros és a kormány képviselőinek.

A testület elődje még az 1867-es kiegyezés után jött létre Fővárosi Közmunkák Tanácsa néven, első elnöke Andrássy Gyula miniszterelnök volt, alelnöke pedig több mint harminc évig Podmaniczky Frigyes. Működésének évtizedeiben Budapest világvárossá növekedett, megépült a város ma ismert szövete, a testület pedig összehangolta a kormány, a főváros és a magántőke érdekeit, így volt képes hosszú távú terveket végrehajtani.

A közmunkák tanácsát a II. világháború után felszámolták, és bár 2018-ban életre hívták a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, a testület érdemi jogkörök híján jobbára egyeztető testület maradt a kormány és a főváros között, majd idővel a kezdeményezés elsorvadt. Holott Budapest és környéke csak úgy képes fejlődni, ha a kormány és a főváros együtt tud dolgozni a cél érdekében.

Ezért a Közfejlesztések Tanácsának mostantól érdemi döntési jogköre lesz, és hivatalos fórumot biztosít a főváros és a kormány közötti együttműködésnek. A tanácsban öt kormányzati és öt fővárosi delegált ül majd, a testület elnöke a miniszterelnök, társelnöke pedig a főpolgármester lesz. Az FKT legalább negyedévente fog ülésezni, döntéseit pedig egyhangúlag hozza meg.

Jogkörei ráadásul jelentősen bővülnek az eddigiekhez képest: az FKT dönthet majd fővárosi beruházások kiemeltté nyilvánításáról, és egy-egy fejlesztés megvalósítására kijelölhet olyan fejlesztőcéget is, amelynek fele-fele arányban tulajdonosa a kormány és a főváros.

Parkosítják a Városliget építési területeit, új fenntartó alá kerül a Planetárium

Az elvi keretek mellett konkrét, Budapestet érintő kérdésekben is döntött az Országgyűlés. A kormány által előterjesztett törvény szerint a Városliget a jövőben nem lesz beépíthető az eddigieken felül, az évek óta lezárt építési területeket pedig parkosítani fogják.

A Városliget a főváros egyik legjelentősebb összefüggő zöldterülete, ami nemcsak a környezetünk, de műemléki és kultúrtörténeti örökségünk szempontjából is felbecsülhetetlen. Bár az elmúlt években a kormányzat a főváros szándéka ellenére egyre több középületet helyezett el a Ligetben, az új kormány szerint a Városligetet elsősorban a történeti értékeinek helyreállítása mentén, a zöldterületek növelésével kell megújítani, nem pedig további építkezésekkel.

Ugyancsak új esélyt kapott a működésre egy szervezeti átalakítással az évek óta elhanyagoltan álló Planetárium, amely a Közlekedési Múzeum felügyelete alá került. A cél, hogy a hazai csillagászati és természettudományos ismeretterjesztés meghatározó intézménye megújuljon, az új fenntartó alatt pedig jó esély van arra, hogy a Planetárium hamarosan újra látogatható legyen.

Ezen felül a főváros visszakapta több közterület, köztük belvárosi terek és utcák vagyonkezelői jogát a kerületi önkormányzatoktól, így a Vörösmarty tér, a Podmaniczky tér, a Széchenyi tér, az Erzsébet tér és a József Attila utca igazgatása ismét a fővároshoz került. Emellett a Duna mindkét partján álló rakpart, valamint a partokkal közvetlenül határos ingatlanok és kikötők is a főváros felügyelete alá kerültek a kerületektől, hogy minél egységesebb városkép jöjjön létre Budapesten.