Egyedül a jelenlegi kormány tud továbbra is nemet mondani Brüsszelnek

A tárcavezető a helyi aktivistáknak tartott lelkesítő beszédében az elmúlt másfél évtized egymást követő kríziseiről beszélt, és rámutatott, hogy miközben már négy éve dúl a háború Ukrajnában, újabb és újabb tűzfészkek pattannak ki a világban. És kiemelte, hogy mindezen nehézségek közepette különösen figyelemre méltó, hogy a kormánypártok immár húsz éve minden választást megnyertek Magyarországon. "Ez azért történhetett meg így, mert mind a négy válság esetében a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy szuverén módon döntsön a válaszokról. Egyik alkalommal sem voltunk hajlandók elfogadni kívülről ránk kényszerített akaratot" - közölte. "Egyik alkalommal sem voltunk hajlandók feladni a szuverenitásunkat.

Mindig nemet tudtunk mondani a külső nyomásgyakorlásnak, mindig nemet tudtunk mondani a kívülről ránk kényszerített akaratnak, s ennek köszönhetően mind a négy válságra olyan sikeres választ tudtunk adni, aminek nyomán a politikai mozgalmunk, a pártunk, a Fidesz mint politikai pártcsalád is sikeres tudott maradni" - folytatta. Szijjártó Péter ezután részletesebben is kitért a pénzügyi összeomlásra, a tömeges migrációs áradatra, a koronavírus-járványra és az ukrajnai háborúra. Utóbbi kapcsán arra figyelmeztetett, hogy Brüsszelben sorozatosan születnek azok a döntések, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy háborúba akarják vinni az egész kontinenst. "A legnagyobb európai pártcsalád vezetője azt mondja, hogy neki az a terve, elképzelése, vágya, hogy európai zászló alatti katonák menjenek Ukrajnába.

És két olyan ország van Európában, akinek nukleáris fegyvere van, Franciaország és Nagy-Britannia, és mind a kettő írásban vállalta azt, hogy katonákat küld Ukrajnába" - jegyezte meg. Majd sérelmezte, hogy az Európai unió már 193 milliárd eurót küldött el Ukrajna támogatására, mintegy háromszor annyit, mint amennyit Magyarország kapott a 2004-es csatlakozás óta. Továbbá az ukrán EU-tagság ellen is felszólalt, mondván, hogy ezzel a háborút is behoznák a közösségbe, arról már nem is beszélve, hogy az ország semmilyen szempontból nem alkalmas a belépésre. A miniszter végül leszögezte, hogy ma a legfontosabb kérdés, hogy ki az, aki ki tud maradni a háborúból.

"S ahhoz, hogy valaki ki tudjon maradni, ahhoz továbbra is azt a képességet kell fenntartani, hogy nemet tudjunk mondani Brüsszelnek, mint ahogyan nemet mondtunk az adóemelésekre a pénzügyi válságkor, nemet mondtunk a migránsok beengedésére 2015-ben, nemet mondtunk arra, hogy meg akarják tiltani nekünk a keleti oltóanyagok használatát a Covid alatt" - sorolta. "Most is nemet kell mondanunk arra, hogy belevigyenek minket a háborúba. Azonban ezt csak szuverén alapon lehet mondani. De itt van a mi ellenfelünk, a Tisza Párt, (…) amelynek elnökét Brüsszelből fogják. A Tisza Párt elnöke a brüsszeli elit markában van" - folytatta. "Tehát nyilvánvaló, hogyha ő kerülne döntéshozói pozícióba, ő nem tudna nemet mondani Brüsszelnek, ezért akarja Brüsszel, hogy a Tisza Párt váltson minket, mert nagyon régóta szálka vagyunk a brüsszeliek szemében" - fűzte hozzá. Valamint azt hangsúlyozta, hogy nem szabad veszélybe sodorni az eddigi eredményeket. "Most minden kormányrángatás, minden kalandorkodás, minden értelmetlen változtatás kockázatot jelent" - közölte.