Emellett óriási dolognak  tartom azt is, hogy a drámaian megnövekedett energiaárak mellett is biztosítani tudjuk  a családtámogatások korábbi színvonalát, sőt 2023-ban még bővítjük is a lehetőségek  körét – nyilatkozta a Demokratának Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs  Minisztérium családokért felelős államtitkára.

Idén is bővül a családtámogatások köre

A kívánt gyermekekért

– Mennyire érintette érzékenyen a költségvetés újratervezése a kormány 2023. évi családpolitikai koncepcióját?

– Tavaly alig jöttünk ki a koronavírus-járványból, a szomszédunkban kitört háború és a szankciós válság nagyon nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot. Éppen ezért szükség volt az újratervezésre, egyes források átcsoportosítására a rezsivédelmi alapba, de a családok támogatása az elmúlt 12 évhez hasonlóan a továbbiakban is kiemelt prioritást élvez, hiszen fontosnak tartjuk, hogy az eddig elért eredményeket megőrizzük. Míg 2021-ben közel 2500 milliárd forintot fordítottunk a családokra, a tervezett összeg idén már több mint 3200 milliárdra emelkedik. Válság idején is úgy gondoljuk, hogy a családok védelme és támogatása az egyik legfontosabb feladatunk.

– Mennyi családtámogatási forma vehető igénybe 2023-ban?

– Jelenleg több mint harminc, de célunk, hogy folyamatosan bővíteni tudjuk a lehetőségeket. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezen túlmenően egész Európában, de nyugodtan mondhatjuk, világszerte is egyedülálló jelenségként a piaci árat kompenzálva a rezsitámogatáson keresztül a kormány átlagosan havonta 181 ezer forinttal segíti a családokat, függetlenül a gyermekek számától.

– Az egyik legfontosabb új intézkedés a 30 év alatti nők gyermekvállalásra ösztönzése egyrészt az szja-mentességgel, másrészt a teljes diákhitel-tartozásuk elengedésével. Pontosan kikre vonatkozik a friss jogszabály?

Ezenfelül nem kell visszafizetniük a diákhitelt azoknak a 30 év alatti fiatal nőknek, akik felsőfokú tanulmányaik alatt vagy a diploma megszerzését követő két éven belül gyermeket vállalnak. Az intézkedés példa nélküli a világon, és azt a célt szolgálja, hogy tovább erősítsük a meggyőződést: a gyermeknevelés és a tanulás nem zárja ki egymást.

– Miért különösen fontos kormányzati cél a 30 év alatti gyermekvállalás?

– A magyar családtámogatási modell három pillérre épül. Az első és legfontosabb, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, így a kicsik minél előbb érkezzenek a családokba, lehetőség szerint még az édesanya 30 éves kora előtt, esélyt adva kis testvér megszületésére is. Több kutatás is igazolja, hogy legnagyobb eséllyel akkor születik második és harmadik gyermek is, ha az édesanya már 30 éves kora előtt életet ad első kisbabájának. Családpolitikánk második pillére, hogy anyagi biztonságot nyújtsunk a családoknak. A harmadik pedig, hogy a szülőknek legyen valódi választási lehetőségük, mikor térnek vissza a munkaerőpiacra, és ha ez megtörténik, minőségi kapcsolatot létesíthessenek a munka és a magánélet között.

– Több támogatás, így a maximum tízmillió forint értékű szabad felhasználású babaváró hitel és a falusi csok továbbra is igényelhető lesz. Mennyire népszerűek ezek a lehetőségek?

– A versenyszféra szóhasználatával élve igazi slágertermékekről van szó. A babaváró hitelt 2019 óta több mint 200 ezer család vette igénybe, míg a falusi csokot több tízezer. A babaváró célja a vágyott gyermekek megszületésének támogatása, míg a falusi csok a kistelepülések lakosságmegtartó erejét igyekszik növelni.

– Decemberi hír, hogy több mint 4500 családban nem született meg időre a vállalt gyermek, ezenfelül egyéb hiányosságok miatt további csaknem 1300 esetben kell visszafizetni a csokot. A közel hatezer esetben elrendelt viszszafizetési kötelezettség milyen arány?

– A kedvezményt igénybe vevők teljes köréhez viszonyítva csupán alig három százalék azoknak a hányada, akiket érint, vagyis jelentősen elmarad a sikeres csokfelvételek arányától. Fontos tudatosítani, hogy az állami támogatásoknak következetes feltételei vannak, amelyek megegyezésen alapulnak a családok és az állam között, kötelezettséget róva mindkét szerződő félre.

– Mire számíthatnak a súlyos fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermeket nevelő szülők?

– Családpolitikánk sarkalatos pontja, hogy kiemelten támogatjuk ezeket a családokat is. Továbbra is folyósítjuk a már meglevő kedvezményeket, többek között a magasabb összegű családi pótlékot, a hozzá kapcsolódó egyéb juttatásokat, például az utazási kedvezményt és az étkezési hozzájárulást, valamint az idén már havi bruttó 232 ezer forintra emelt gyodot. Ezenfelül ettől az évtől további havi tízezer forint családi adókedvezményt biztosítunk számukra. Magyarországon ezek az intézkedések közel 80 ezer gyermeket érintenek. Bízom benne, hogy a felsorolt lehetőségek könnyebbé tudják tenni az életüket.

– A baloldali sajtóban megjelent cikkek szerint az igazi segítség az volna, ha a sérült gyermeket nevelő szülők olyan házi ápolási segítséget kaphatnának, hogy legalább részmunkaidős állást vállalhassanak, mint például a Skandináviában élők…

– Véleményem szerint nagyon nehéz egy-egy kiragadott példa alapján összehasonlítani a különböző családpolitikai struktúrákban gondolkodó országokat. A magyar családtámogatási modell az életút minden fontosabb állomásán támaszt nyújt. Az intézkedések a kisgyermekektől a fiatal szülőkön át az idősekig minden életkorban segítséget jelentenek annak érdekében, hogy a gyermeket nevelő családok kiszámítható, biztonságos talajon tudjanak építkezni.

– Rendre baloldali kritika éri a kormányt annak okán, hogy a családi pótlék összege évek óta nem emelkedett. Mit gondol erről?

– Ez megint olyan felvetés, amely egyetlen komponenst emel ki a számos támogatást felölelő összetett rendszerből. Magyarországon sokrétű családtámogatási szisztémát és erős családi adórendszert dolgoztunk ki, amely szinte egyedülálló a világban, így annak egyes elemeit az egész részeként érdemes vizsgálni. A családi pótlékkal ellentétben az elmúlt 12 évben megtöbbszöröztük a támogatásokra fordítható összegek és intézkedések számát. Nem titok, hogy a kormány az alanyi jogon járó, segélyszerű juttatásokkal szemben a munkához köthető támogatásokat és ezáltal a munka mellett gyermeket nevelő szülőket részesíti előnyben.

– Milyen korábban bevezetett támogatási formákat nem lehet igénybe venni idén?

– Egyrészt lezárult a határozott időre szóló otthonfelújítási támogatás, de azok a családok, amelyek napelemes rendszerrel korszerűsítették otthonukat, az iparági csúszások miatt 2023 márciusának végéig még benyújthatják kérelmüket. Másrészt a nagycsaládosok kedvezményes autóvásárlási programját legkevesebb egy évre felfüggesztettük, amíg a járműipari beszállítókat érintő energiaválság valamelyest rendeződik, és a szektor ismét határidőre tudja teljesíteni a megrendeléseket.

– Az extramagas infláció miatt nincsenek könnyű helyzetben a magyar családok. A támogatások évekkel ezelőtt megállapított összege mára jelentősen veszített értékéből. Foglalkozik-e a kormány valamiféle kompenzációval?

– Folyamatosan próbáljuk finomhangolni a rendszert, hogy minden élethelyzetben megfelelő támogatást tudjunk nyújtani a költségvetés lehetőségeihez mérten. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a világgazdasági folyamatok drámai átalakulása következtében a nemzetgazdaságra nehezedő energiaárak is jelentős mértékben megnőttek. Míg korábban hazánk energiaszámlája hétmilliárd euró volt, addig mostanra ez az összeg több mint 17 milliárdra emelkedett. Ezek is befolyásolják a döntéseinket, és fontos látni azt is, hogy a nehéz gazdasági helyzetben sem csökken a családokra fordított kiadás, sőt idén tovább növeljük őket. Emellett a szankciós inflációtól amennyire lehet, védjük a családokat a rezsicsökkentéssel, az árstopokkal és a béremelésekkel.

– Vannak-e arra vonatkozó európai felmérések, hogy a kontinens családbarát kormányzatainak rangsorában hol helyezkedik el Magyarország?

– A Kopp Mária Intézet a Népesedért és a Családokért (KINCS) tanulmánya, amely azt vizsgálta, hogy egy adott országban a nőknek milyen lehetőségek vannak, mennyire sokrétű és széles a családokat támogató intézkedések köre, azt állapította meg, hogy hazánk Svédországgal, Finnországgal holtversenyben a ranglétra élén áll, megelőzve az öszszes többi európai uniós tagállamot és az Egyesült Királyságot is.

– A hazánkban célként kitűzött termékenységi mutató 2,1. Bár e ráta 2010 óta emelkedett, a KSH adatai szerint 2021. december és 2022. november között a születések száma 5,2 a halálozásoké 11, a házasságkötéseké pedig 7,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A termékenységi arányszám az előző 12 hónaphoz viszonyítva így 1,58-ról jelenleg 1,52-ra mérséklődött. Mennyire reális a 2,1-es cél?

Ennek lehet az eredménye majd a 2,1-es termékenységi mutató, amelynek elérése esetén már nemcsak azonos lélekszámon tartaná magát a társadalom, hanem ténylegesen növekedne is a népesség. A nyugati országokban ennek elérése mindenhol kétséges: ez a vágy sajnos egyetlen fejlett országban sem valósul meg. Mi mégis ezt az ambiciózus célt tűztük ki magunk elé, és a munkánk nem hiábavaló. Az elmúlt években mindössze hat olyan uniós ország volt, ahol a termékenységi mutató felfelé ívelt, a legnagyobb mértékben 2010 óta éppen Magyarországon. A családtámogatási koncepció sikere tehát jól láthatóan visszatükröződik a számadatokban a koronavírus-járvány és a háború okozta bizonytalanság ellenére is. Törekvéseink ezért is példamutatóak más országok számára.

– A fiatalok számának csökkenése és a születésszám visszaesése európai tendencia. A kutatók úgy vélik, hogy az emberek reprodukciós viselkedése a globális válságokhoz hasonló drámai események hatására megváltozik. Mire számíthatunk 2023-ban a háború és az infláció árnyékában? Milyen születésszámokat tartana elfogadhatónak a kormány?

– Egyes országokban a migráció miatt lassul a népességfogyás, ám a magyar kormány továbbra sem bevándorlók betelepítésével szeretné növelni a népességet, hanem a magyar családok kiszámítható támogatásával. Ahogyan említettem: a családok segítése, a születendő gyermekek számának növelése továbbra is kiemelt cél. De nem adatokban, mutatókban gondolkodunk, hiszen végső soron a kívánt gyermekek megszületéséről nem mi, hanem a családok döntenek. Ám ha a támogatások segítségével tovább bontogatjuk a gyermekvállalást féken tartó korlátokat, akkor egyre közelebb kerülhetünk a célunkhoz.