Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása

A Kormány célja, hogy minden érintett személy, aki szeretne, az tudjon a lehetőségeihez mérten munkát végezni, munkajövedelemből tartsa el magát és családját. Ezt segítették az elmúlt években és az idei évben a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási szintjének növelését ösztönző támogatások is.

A Kormány piaci cégekkel együttműködve nagy hangsúlyt fektet a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának megerősítésére. Az Érték Vagy! programot azért indítottuk útjára 2020-ban, hogy felhívja a megváltozott munkaképességű, fogyatékos személyek értékeire a társadalom figyelmét. Értéket képviselnek nemcsak a munkában, hanem a mindennapjainkban, a közös gondolkodásban, a közösségi programokban, a művészetben.

2021-ben 50,1 Mrd Ft-tal támogatja a Kormány a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató akkreditált munkáltatókat.

2021-től jelentős változás, hogy a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából előírt kötelező 5 %-os foglalkoztatási szintbe a megváltozott munkaképességű személyek mellett beszámíthatóak a munkáltatónál alkalmazott, őket segítő mentorok, valamint az oktatásból kikerülő sajátos nevelési igényű fiatalok, és a felsőoktatásból kikerülő fogyatékos hallgatók, korábbi minősítésük alapján, 23 éves korukig. Ezáltal biztosított egy-egy munkahelyen a mentorok általi közvetlen segítségnyújtás, illetve az intézkedés a fiatalok esetében  ösztönzi a tanulmányok befejezését követő mihamarabbi elhelyezkedést.         

2021-től a megváltozott munkaképességű személyek a számukra folyósított rehabilitációs és rokkantsági ellátás folyósítása mellett, korlátlanul végezhetnek munkát, megszűnt a minimálbér 150 %-át elérő átlagos havi jövedelemszerzési korlát.      

2021. szeptemberétől bővült az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerések köre, az ÉRTÉK VAGY! díjjal, mely olyan munkáltatónak, foglalkozási rehabilitációs szolgáltatónak, valamint magánszemélynek adható, aki a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása érdekében tett tevékenységével kimagasló eredményt ért el, vagy ezen a területen olyan teljesítményt nyújtott, amely a társadalom számára példaértékkel szolgál. A minisztérium a díjakat a 2022. január 27-én, a Bálnában megrendezésre kerülő ÉrtékVagy! Konferencián adja át.

A 2020-ban indított ÉrtékVagy! program célja, hogy egyesítse a gazdasági és szolidáris felelősségvállalást. A megváltozott munkaképességű foglalkoztatás erősítése ugyanis ugyanúgy fontos a nemzetközi cégóriásoknak, az állami szereplőknek, és a magyar családi vállalkozásoknak is. Az mmk-s foglalkoztatás egyszerre gazdasági, és egyszerre morális érték és érdek. Ahogy egyszerre racionális üzleti döntés és közösséget erősítő felelősségvállalás is.

Az intézkedéseknek köszönhetően a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási aránya 2010 óta 18 százalékról 44 százalékra nőtt. Ma mintegy 160 ezer megváltozott munkaképességű honfitársunk dolgozik Magyarországon.

Családok támogatása

2010 óta a Kormány célja, hogy a családok helyzetét erősítse, és a gyermeknevelést támogassa. Ezen belül kiemelten kezeli azoknak a helyzetét, akik fogyatékossággal élő gyereket nevelnek.

A kormány folyamatosan emeli az ápolási díjat és 2019. január 1-jétől bevezette a gyermekek otthongondozási díját (GYOD), amely a legsúlyosabb állapotban lévő, önellátásra képtelen gyermekek szüleinek jár, a gyermek életkorától függetlenül. A GYOD összege 2021. februártól 147 315 forint, 2022-re pedig eléri az akkori minimálbér összegét.

A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása kapcsán 2021. szeptember 29-től lehetővé vált, az elvégzett lakásfelújítási munkálatokra utólagosan - 50% erejéig, de legfeljebb 3 millió forint összegben  - vissza nem térítendő támogatás igénylése, immár nem csak a mozgáskorlátozottak életét megkönnyítő akadálymentesítési munkálatokra, hanem az egyéb fogyatékos vagy súlyos egészségkárosodással élő személyek (pl. látás- és hallássérültek, autisták stb.) számára is elérhető, és speciális élethelyzetükhöz igazodóan, a lakásban való mindennapi életvitelüket megkönnyítő, életminőségüket javító berendezések és átalakítások költségeire is  fordítható. További könnyítést jelent, hogy nem kell igazolni az egészségromlás tényét, és az sem feltétel, hogy az igénylő szülő vagy annak gyermeke legyen ilyen élethelyzetben. A támogatásokat folyósító Magyar Államkincstár együttműködik a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetekkel a támogatható szükségletek feltérképezése érdekében.

A gyermeket nevelő családok terheit csökkenti, hogy a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek esetében a bölcsődében és az óvodában az intézményi gyermekétkeztetés ingyenes, az iskolában pedig 50 százalékos kedvezményre jogosultak. Szintén ingyenes az étkezés a bölcsődében és az óvodában a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek egészséges testvérei számára, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 százalékát.

Fejlesztések a kommunikációs akadálymentesítés területén

A márciusban elrendelt veszélyhelyzet alatt felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a fogyatékos embereket érintő informatikai fejlesztések. Ilyenek a siketeket segítő Kontakt szolgáltatás fejlesztése, amelyben egy okoseszköz segíti a jelnyelvi tolmácsolást; a vakoknak kifejlesztett Távszem szolgáltatás, amely a mindennapi nehézségek megoldásában támogatja majd a felhasználókat; a mozgáskorlátozottak számára kifejlesztett speciális programok és eszközök, továbbá az autistákat segítő Data, amelynek az életritmus kialakításában van szerepe.

Az Országgyűlés 2020 júliusban elfogadta, hogy a magyar jelnyelvből tett államilag elismert nyelvvizsga a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgának minősül. Ez az előremutató intézkedés alapvető hatással lehet a jelnyelv megismerésére és használatára a nem hallássérült emberek vonatkozásában is, támogatva ezzel a társadalmi integrációt, és a hosszabb távon a jelnyelvet ismerő szakemberképzést.