Constantinovits Miklós: Olyan mentőszolgálatot építünk, ahol első a beteg
A cél, hogy európai színvonalú legyen a mentőellátás Magyarországon, ehhez pedig mind kifelé, mind befelé változásokra van szükség az Országos Mentőszolgálat működésében. Erről beszélt Köböl Anita kormányszóvivőnek adott interjújában Dr. Constantinovits Miklós, a mentőszolgálat új vezetője.
Változásokra van szükség az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) működésében, hogy minél gyorsabban és minél jobb színvonalon működhessen az ellátás. Ehhez pedig nemcsak kifelé, de befelé, szervezeti szinten is meg kell újulnia a mentőszolgálatnak. Erről beszélt Dr. Constantinovits Miklós, az Országos Mentőszolgálat új főigazgatója Köböl Anita kormányszóvivőnek adott interjújában.
Constantinovitsot 2026 júniusában nevezték ki megbízott főigazgatónak az OMSZ élére, majd szeptemberben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a főigazgatói posztra kiírt pályázatot Constantinovits nyerte meg, így öt évig főigazgatóként irányítja a mentőszolgálat munkáját.
Az oxyológus és sürgősségi szakorvos kinevezésekor Hegedűs Zsolt azt mondta, nehéz feladat hárul az új főigazgatóra. A következő öt évben ugyanis kifelé és befelé is meg kell újítani a mentőszolgálatot: javítani kell a betegbiztonságot, rövidíteni a mentők kiérkezési idejét, és megújítani a járműparkot – ezzel egy időben pedig új szervezeti kultúrát és életpályamodellt kell meghonosítani a szervezetben.
Constantinovits célja, hogy a nagymúltú magyar mentőszolgálat ismét csatlakozhasson az európai élvonalhoz. Igaz, az új főigazgató szerint nehéz összehasonlítani az OMSZ helyzetét más mentőszolgálatokkal: Európában is ritkaságnak számít, hogy a kórházaktól függetlenül önálló szolgálat felel a mentősök feladataiért.
Komplex feladat csökkenteni a mentők kiérkezési idejét
Az európai színvonal elérésében a legfontosabb, hogy a lakosság azt érezhesse, olyan mentőszolgálat érkezik ki hozzájuk, ahol a beteg az elsődleges. “Egy segítségkérő három dolgot tud észlelni: milyen gyorsan lesz ott számára a segítség; milyen szakmai minőségű segítséget kap; és hogy a mentődolgozók hogyan bánnak a bejelentőkkel. Ezek mentén szeretnénk elindulni és haladni” – mondta Constantinovits Miklós.
Az első szempont értékelésénél pedig már mindenki láthatja a változásokat, idén nyáron ugyanis a mentők nyilvánossá tették kiérkezési adataikat. Az új főigazgató ennél is továbbmenne: “Szeretnénk azt is hozzátenni, hogy előbb-utóbb diszpécsereink közöljék azt, hogy hány percen belül fog megérkezni az adott helyszínre a mentő.”
Egy mentőkocsi átlagosan 24-26 perc alatt ér ki egy beteghez – ezt csökkenteni viszont komplex feladat: “Nagyon egyszerű lenne, ha annyit mondanék, hogy vegyünk több mentőautót, töltsük fel emberekkel, és akkor jó lesz. Ez is egy lába természetesen, de alapvetően a kapacitásunkat kell allokálnunk: legyenek ott a mentőegységeink, ahol várható, hogy segítséget hívnak. Erre léteznek prediktív modellek, a hőtérképek és a múltból való következtetések alapján, amelyek alapján meg tudjuk jósolni például azt, hogy a Blaha Lujza téren délután 2 és 3 óra között valami történni fog.”
Constantinovits szerint ehhez hozzájárulhat, ha állomásozás helyett akár járőrszerűen mennek az utcán a mentőautók, vagy akár ideiglenes jelleggel olyan helyekre telepítenek mentőállomásokat, ahova nagyobb eséllyel kell mentőt hívni, például gyárak közelébe. Emellett pontosan kell kategorizálni azt is, hol van szükség mentőautóra, és mennyire sürgős egy adott esetben a mentő kiérkezése.
A mentőszolgálat és a mentők is vállalják, ha hibáztak
A mentőszolgálat megújulásához pedig változtatni kell a szervezeti kultúrán is az új főigazgató szerint. A cél, hogy egy olyan “just culture” alakuljon ki, amiben a mentőszolgálat dolgozói és az OMSZ maga is fel meri vállalni a hibáit: “Ez arról szól, hogy merjük felvállalni a hibáinkat, merjük bevallani, hogyha hibáztunk – mert ezzel fogunk tudni előrébb haladni, ezzel fogjuk tudni a szervezetet jobbá tenni.”
“Ebben a just culture-ben előremutató felelőssége van mindenkinek: a hibát fel kell tárni, a szervezet elé kell hozni, az illetőt képezzük, segítjük, és utána viszont azt a hibát már az adott illető megpróbálja nem elkövetni. Egy egyén hibájából pedig az egész szervezet tanulni tud. Ezt az alapelvet szeretnénk a mentőszolgálatnál meghonosítani” – mondta a főigazgató.
A megterhelő munka azonban sok esetben kiégéshez vezethet. Ezért szeretné az OMSZ új vezetője az egész társadalom felé tudatosítani, hogy szükség van a mentősöknek a pozitív visszajelzésekre – és célja egy olyan életpályamodell kialakítása, ami sikeresen meg tudja tartani a Mentőszolgálat dolgozóit: “Azt kell, hogy érezzék a bajtársaink – így hívjuk őket, én is így hívom őket –, hogy igenis fontosak, és ők a tartópillérei ennek a szervezetnek" – mondta Constantinovits Miklós.
A teljes interjút itt láthatja:
