A pénzügyminiszter kiemelte: az idei év első nyolc hónapjában a kereskedelmi forgalom elérte a 465 millió dollárt.

Jó alapot ad célunk eléréséhez, hogy mintegy 240 Magyarországon bejegyzett cég exportál már Kazahsztánba, és a meglévő sikerprojektjeink is azt mutatják, hogy jó a megkezdett irány – mondta a pénzügyminiszter, aki a Magyar–Kazah Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, az Országgyűlés Magyar–Kazah Baráti Csoportjának elnöke, valamint a Magyar–Kazah Stratégiai Tanács társelnöke is egyben.

Varga Mihály példaként említette, hogy pár hét múlva megkezdődik a Mol földgázkitermelése északnyugat-Kazahsztánban, emellett az egészségipar területén is rendkívüli sikereket tudhatnak magukénak a magyar cégek. A kazah gyógyszerpiacon a 6. helyet foglalják el a magyar gyógyszerek az eladások alapján, és legnagyobb kazah magánlaborokban magyar vér- és vizelet elemző berendezések működnek: az ezzel foglalkozó magyar cég tavaly 1 millió 150 ezer dollár értékben adott el műszereket Kazahsztánnak – hívta fel rá a figyelmet. 

Hozzátette: a magyar kormány 2010-ben hirdette meg a Keleti Nyitás politikáját, amely jó stratégiának és sikeres gazdaságpolitikának bizonyult: az elmúlt évek együttműködései Közép-Ázsiával azt mutatják, hogy kapcsolataink nem csak az energiabiztonság erősítésére épülnek – húzta alá a tárcavezető. Mint mondta: az orosz-ukrán háború okozta nehézségek újabb lehetőségeket is kell, hogy jelentsenek, hiszen Közép-Ázsia és a Kaukázus térségének a Kína és Európa közötti kereskedelemben játszott szerepe egyértelműen felértékelődött. 

Az ülésen a magyar és a kazah fél három együttműködési megállapodást is aláírt: magyar technológiák kazah alkalmazásáról, illetve Kazahsztánban haltenyésztő mintagazdaság megvalósításáról állapodtak meg magyar és kazah cégek. A Magyar-Kazah Stratégiai Tanács 5. ülését 2021 őszén tartották Kazahsztánban.