Az Európai Bizottság 2018 júniusában tett javaslatot az új uniós Közös Agrárpolitika jogi kereteire. A tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament két és fél év tárgyalásai után, 2020 októberében fogadták el kapcsolódó álláspontjaikat. Ez alapján kezdődtek meg a háromoldalú egyeztetések az uniós intézmények között. 

Magyarország alapvetően három elvárást támasztott az új Közös Agrárpolitikával szemben: kellően ambiciózus költségvetés, megfelelő szakpolitikai eszközök és gyakorlatban végrehajtható, gazdabarát szabályok. Az első cél teljesült, hiszen a tavalyi év végén elfogadott hétéves uniós költségvetési megállapodás megfelelő nagyságú forrásokat biztosít a mezőgazdasági ágazat számára. Úgy gondolom, hogy az uniós agrárpolitikát ért politikai támadások ellenére, 2027-ig adottak a pénzügyi keretek. Most minden erőfeszítésünket arra összpontosítjuk, hogy olyan szakpolitikai eszközök álljanak rendelkezésre, amelyek úgy biztosítják a magyar gazdák versenyképességét, hogy közben teremtett világunk értékeinek megőrzéséhez is hozzá tudnak járulni-tette hozzá a miniszter.

Legalább ilyen fontos, hogy a gyakorlatban végrehajtható,egyszerű szabályok mellett dolgozhassuk ki a magyar KAP stratégiai tervet. A tervezés során alapvető, hogy tagállami sajátosságaink alapján határozhassuk meg a 2023. január 1-jétől induló új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó prioritásainkat” – fejtette ki Nagy István. 

A Tanács elnöki tisztségét betöltő Portugália kifejezett célja, hogy május végére elérje a politikai megállapodást az Európai Parlamenttel a KAP reform mindhárom alaprendeletéről.

„A magyar kormány messzemenőkig támogatja a portugál elnökség törekvéseit, hiszen épp itt az ideje, hogy pontot tegyünk a lassan három éve húzódó tárgyalások végére. A tárgyalások véghajrájában is határozottan kiállunk a gazdálkodók számára biztos megélhetést jelentő, fenntartható magyar mezőgazdaság védelmében” - zárta gondolatait az agrártárca vezetője.