Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az állattenyésztőknek megköszönte, hogy bármilyen időjárási viszonyok között, ünnepnapokon, vagy akár az elmúlt időszak járványügyi helyzetében is állhatatosan végzik a munkájukat. Ennek során az Agrárminisztériumra és a kormányra mindenkor számíthatnak. A rendkívüli idők rendkívüli helytállást követeltek, a magyar állattenyésztőkre is hosszabb ideje nehéz évek járnak - fogalmazott. A 2014-es orosz embargót a tejválság, az afrikai sertéspestis-járvány, a madárinfluenza, majd a koronavírus-járvány követte. Jelenleg pedig a magas takarmányárak okoznak súlyos gondokat. Minden nehézség ellenére büszkék lehetünk a gazdáinkra – emelte ki Tarpataki Tamás -, az állattenyésztés kibocsátása az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt. Míg 2010-ben 614 milliárd forint volt, 2020-ra 1026 milliárd forintra emelkedett, amely 67 százalékos növekedésnek felel meg.
Az államtitkár felidézte: a kormány kártalanítással és válságtámogatással nyújtott segédkezet az ágazatnak. Tavaly a Gazdaságvédelmi Alap forrásai révén 25 milliárd forintot biztosított a gazdálkodók és az élelmiszeripari vállalkozások részére, amelyből az állattenyésztési ágazatok számos jogcímen kaptak arányos támogatást. Az agrártárca a takarmányár-robbanásra reagálva 4,4 milliárd forinttal megemelte az állatjóléti és tenyésztésszervezési támogatások forráskeretét annak érdekében, hogy minden jogos támogatási igény kifizethető legyen. Idén pedig, elsőként és egyedüliként az Európai Unióban, elindította a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, amely akár 70 százalékban képes pótolni az önhibán kívüli jövedelem kiesést. A piaci áringadozások káros hatásainak kivédésére minden magyar állattartónak érdemes belépnie ebbe a rendszerbe, amely az uniós keretek között megfelelő eszköze lehet a piaci krízisek átvészelésének.
Az állattartás történetileg örökölt technológiai lemaradásának ellensúlyozása érdekében minden olyan állattartó telepi fejlesztést támogat a kormány a vidékfejlesztési forrásokból, amely hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, a hatékonyabb termeléshez. Mivel fejlett élelmiszeripar nélkül nem tudjuk levetni az alapanyag-termelő agrárium évtizedek alatt kialakult képét, és nem lehet biztonságosabbá tenni az alapanyag-termelést sem, a nagy hozzáadott értéket teremtő, jelentős feldolgozóipari fejlesztések számára akár ötmilliárd forint támogatás is rendelkezésre áll egy-egy beruházási projekt megvalósításához - mondta Tarpataki Tamás.