Brüsszelt kell legyőzni

Brüsszelben egy közvetlen háborús veszélyt sikerült elhárítani - válaszolta a miniszterelnök a lefoglalt orosz vagyon elvételét meghiúsító uniós döntésre vonatkozó kérdésre. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a befagyasztott orosz vagyon elvételével Európa egy hadüzenetet küldött volna Oroszországnak, de a "postagalambot időben sikerült elkapnunk". Ukrajna és Oroszország háborúban áll, elvenni az egyik háborúzó fél vagyonát és odaadni a másik háborúzó félnek, az azt jelenti, hogy "te beszálltál a háborúba (...) és nyakig benne vagy" - hangsúlyozta. Arra is kitért, hogy a pénz szokott szerepet játszani a háború után, mert olyan van, hogy a vesztest jóvátétel megfizetésére kötelezik, Magyarország is így járt mindkét világháborút követően. Erről majd lehet beszélni, ha vége a háborúnak, de háború közben ilyet nem lehet tenni, mert azt jelenti, hogy "belevonódtál" a konfliktusba - szögezte le a kormányfő.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ebben az európai békét megmentő akcióban a belga miniszterelnök játszotta a kulcsszerepet. Hősiesen küzdött, "tüzes vasakkal szurkáltak, fogókkal tépkedték a húsát egy egész napon, de lehet, hogy korábban heteken keresztül. Szakemberek, mert németek voltak, nem vicceltek", és ez az ember állta, bírta és kitartott - jelentette ki. A kormányfő leszögezte, hogy Ukrajna összeomlása nagy baj lenne Magyarország számára. Ez Magyarországnak nemcsak, hogy nem érdeke, hanem sokat meg kell tenni azért, hogy ez ne következzen be - mutatott rá. A vidéki emberek pontosan értik, hogy a telek értékét az is befolyásolja, hogy milyen a szomszéd, milyen állapotban van és ki lakik ott - fogalmazott. A legjobb az lenne, ha csupa Ausztria venne bennünket körül - jegyezte meg.

Beszélt arról is, hogy nem szabad bízni abban, hogy az európai politikusok elég józanok ahhoz, hogy ne vigyenek be bennünket egy háborúba. Ugyanakkor hozzátette: az európai emberekben bízik, arra számít, hogy fél éven belül háborúellenes gyűléseket tartanak majd Németországban és Franciaországban is. Abban kell bízni, hogy a nép alulról kikényszeríti a békét - hangsúlyozta. Arról, hogy a magyar embereknek mennyi kárt okoztak a háborús szankciók, azt mondta: számításai szerint 20 milliárd euró felett van az a veszteség, ami a magyar gazdaságot érte a háború és a szankciók miatt.

Orbán Viktor arról, hogy lesz-e még európai béke, biztonság és Amerika támogatására számíthatunk-e a konfliktus lezárulta után, elmondta: ez úgy van a nemzetközi politikában, ahogy a személyes életünkben. A béke azt jelenti, nem veszekszünk, a békesség, hogy szeretünk együtt lenni. Európának nem egyszerűen békére van szüksége, hanem békességre - mondta. Az utóbbi esélyét nem látja jelen pillanatban, túl sok a seb és túl mélyre szúrtak, és az ilyesmi lassan gyógyul. Béke lehet, ami azt jelenti, hogy nincs háború - tette hozzá. Arra, hogy magunkon kívül számíthatunk-e valakire, úgy válaszolt, hogy nem. Hangsúlyozta: ha az európaiak azt gondolják, az amerikaiak megvédik őket, akkor nagyot tévednek. Európának képesnek kell lennie arra, hogy saját magát megvédje. Nekünk nem az ukrán hadsereget kell finanszírozni, hanem az Ukrajna nyugati oldalán lévő hadseregeket kell megerősíteni és az európai hadiipart kell megerősíteni azért, hogyha bármilyen baj van, Európa ne legyen kiszolgáltatva senkinek - rögzítette.

A kormányfőt arról is kérdezték, hogy az európai vezetők miért támogatják a háborút, mi a motivációjuk, van-e mesterterv emögött. Orbán Viktor úgy válaszolt: nem arról van szó, hogy van egy mesterterv és ül valahol egy gonosz alak, aki szövi a szálakat, hanem az történik, hogy mindenki elkezdte keresni, hogy a katonai konfliktus milyen lehetőséget tartogat számára. Egyes országok azt mondják, a konfliktust arra kell használni, hogy Oroszországot a lehető legjobban meggyengítsék, vannak olyan országok, amelyek az oroszokat állandó és közvetlen fenyegetésnek érzik, mert korábban a Szovjetunióhoz tartoztak. És vannak "a nagy európai tradíciók" - folytatta, utalva arra, hogy Oroszországot támadta meg már Napóleon és Hitler is. "Nekik nem ment, majd most Kaja Kallasnak sikerül" - jegyezte meg ironikusan. Felhívta a figyelmet arra: nem az orosz festmények vannak párizsi vagy berlini a múzeumokban, hanem az Európából elvitt hadizsákmányok vannak Szentpéterváron. Óva intett attól, hogy kötözködjenek, vagy megtámadják az oroszokat. Szerinte Horthy Miklós se akart háborút az oroszokkal, mint mondta, "ha a németek nem toltak volna bele bennünket, nem mentünk volna a Don-kanyarba."

Orbán Viktor felidézte a többi 26 uniós vezetőhöz csütörtökön intézett beszédét. Szavai szerint akkor azt mondta, kétszer tett kísérletet arra, hogy stratégiai változást érjen el a tanács háborús politikájában, de mindkétszer kudarcot vallott.

Egyszer akkor tett javaslatot a 180 fokos fordulatra, amikor Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, másodszor pedig akkor javasolt stratégiaváltást, amikor az amerikai és az orosz elnök Alaszkában találkozott. Hangsúlyozta, hogy a héten harmadszor is javasolta, hogy hajtsanak végre 180 fokos fordulatot, álljanak be az amerikai elnök mögé, támogassák Donald Trump béketörekvéseit és érjék el a békét, mert a békét olcsóbb finanszírozni, mint a háborút. Felvetették a miniszterelnöknek, hogy a V4-ekből V3-ak lettek, illetve megkérdezték tőle, hogy melyik az az európai ország, ahol legközelebb patrióta fordulat várható. A kormányfő azt felelte: az, hogy a V4-ből V3 lett, jó hír, mert "eddig V1 volt". Hozzátette, hogy a három sem három, hanem három és fél, mert "a lengyel elnök velünk van". Azért kell a V3-at, V4-et újraszervezni, hogy tudjanak védekezni a brüsszeli szankciók ellen és el tudják hárítani az onnan érkező támadásokat, "bár ezeknek az ereje és komolysága fogy" - jelentette ki.