A 2021-es adatokkal történő összehasonlítás szakmai hiba, ugyanis bár követi a statisztikai hivatalok által használt technikai előírásokat, közgazdasági értelemben önmagában téves következtetések levonásához vezet.

2021 ugyanis speciális év volt, a koronavírus járványt követő felpattanás éve. Ekkor a családok kiszabadulva a járvány okozta bezártságból bepótolták a korábbi időszakban elhalasztott fogyasztásaikat. A felhalmozott többletkereslet, az extra fogyasztás hirtelen történő megjelenése a kiskereskedelemben is kiemelkedő növekedést, a volumen ugrásszerű bővülését okozta. Ezért a 2021-gyel történő összevetés egy torz bázist ad.

Sokkal pontosabb, ha a válságok korát megelőző év, tehát 2019 adatait használjuk fel bázisként – amikor nem volt sem járvány, sem háború, sem pedig energiaválság –, akkor azt láthatjuk, hogy a korábbi szinthez képest a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 első tíz hónapjában mintegy 3 százalékkal múlta felül az utolsó „békeév” szintjét. Sőt, hazánkkal ellentétben még mindig van hét olyan uniós ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Lettország, Finnország Olaszország), amelyek kiskereskedelmi forgalma nem érte el a 2019-es szintet.

Végezetül ismételten leszögezhetjük, hogy napjainkra a lakosság erős óvatossági motívumának vége, a lakosság egyre többet és egyre bátrabban költ a boltokban. Erre mutatnak rá a legfrissebb adatok, októberben az előző év azonos időszakához viszonyítva 4 százalékkal nőtt (a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,6 százalék), míg az előző hónaphoz képest is érdemben, 1,2 százalékkal emelkedett. Azaz 2024 októberében tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom január óta tartó erőteljes bővülése, ami további lendületet ad a magyar gazdaságnak.