Bóka János: a kormány átvilágítja az EU hatásköreit

Bóka János úgy fogalmazott: a vizsgálat azért vált szükségessé, mert az EU részéről ma már általános gyakorlattá vált hatásköreinek lopakodó kiterjesztése. "Ez szuverenitási kérdés, az EU ugyanis a hatáskör-átruházás elvére épül, a tagállamok döntik el, hogy mely területen kívánnak az intézményeiken keresztül együttműködni" - mondta, hangsúlyozva: ha kiveszik a döntést a tagállamok kezéből, súlyosan sérül a tagállami szuverenitás. Az uniós jog folyamatos térnyerése zajlik az oktatás, a kultúra és a családpolitika terén is, a jelenlegi ellensúlyok pedig nem működnek, ezért új megoldásokra, új eszközökre van szükség - közölte. Az átvilágítás célja, hogy feltárja a lopakodó hatáskörbővítés gyakorlatát a gazdaságpolitika, az energiapolitika, a migráció, a jogállamiság, az oktatás, a kultúra és családpolitika terén. Arra is keresik a választ, miért nem működnek a gyakorlatban a tagállami hatásköröket védő uniós eszközök - mondta Bóka János. A miniszter szavai szerint az unió működését ma politikai mítoszok határozzak meg, az egyik ilyen az "egyre szorosabb EU mítosza". Ezzel szemben a szuverenista álláspont azt képviseli, hogy a tagállamok az európai integráció jövőjének az urai - mutatott rá, kiemelve: a szuverenitás kizárólagos hordozói a tagállamok.

Kijelentette: a célkitűzés nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése kell, hogy legyen. Szuverén nemzetek híján nem integrációról beszélünk, hanem birodalomépítésről - állapította meg, hozzátéve: Európa a részt vevő nemzetek értékközössége is, a nemzeti közösségek értékei pedig a szuverenitás legbelső magját képezik. "Ha ezt feladjuk, megszűnik az európai integráció is" - húzta alá Bóka János. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter azt hangsúlyozta: az EU alapítói bölcsek voltak, mert pontosan tudták, hogy Európa ereje a nemzetek hagyományaiból, kultúrájából ered. Aztán valami megváltozott: a kommunizmus helyett a konzumizmus jelent meg - tette hozzá, megjegyezve: mindkét "izmus" közös vonása a szabadság hamis eszméje. A miniszter szavai szerint olyan világot hoztak létre, "ahol a kultúránkat maradivá tették, ahol a családjainkat, a gyermekvállalást elkezdték nevetségessé tenni, ahol kiüresítették a jellemet, a tartást, és megkérdőjeleztek mindent, ami nem a globális hatalmak igényeit elégítette ki." Ma le akarják bontani a nemzeti identitástudatot, és helyette mesterséges, közös európai identitást akarnak létrehozni - jelentette ki, hozzátéve: a mai Európában már nem fontos a kereszténység, az LMBTQ jogok fontosabbá válnak a teremtett világ rendje szerinti családoknál és a gyermekvállalásnál. "Ma az EU-ban minden arról szól, hogy hagynunk kell az országot kiszolgáltatottá tenni migránsoknak. Azért vagyunk szankcionálva, mert nem akarunk háborúba menni" - folytatta, hozzátéve: Magyarországot teljes jogú tagként folyamatosan büntetik. "Mindezt nem hagyhatjuk, ellene kell mondanunk. Nem hagyhatjuk, hogy leépítsék a nemzettudatunkat" - húzta alá.

Hankó Balázs rámutatott, az európaiság átalakulóban van, a beáramló tömegek kikezdték mindazt, ami nemzeti, ami valaha európai volt. "Az EU megtagadta keresztény gyökereit" - emelte ki. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ideológiai és anyagi veszélyben van a család, a kultúra, és beavatkoznának az oktatásba is. Mint mondta, az EU olyan területeken avatkozik be a nemzetállamok ügyeibe, ahol nem lenne joga hozzá. Példaként említette a felsőoktatásban a magyar hallgatók Erasmus programból való kizárását, amely szavai szerint koncepciós ügy. "Koholt vádak alapján hoztak statáriális döntést, ok nélkül, vizsgálat nélkül" - fogalmazott. Hankó Balázs leszögezte: "mi, magyarok nem először védjük meg nemzetünket az elnyomó uralommal szemben, nem először védjük meg Európát sem." Rögzítette: mi voltunk és vagyunk a kereszténység, a normalitás hordozói.