Maruzsa Zoltán emlékeztetett: a vizsgákat 2020 őszén is sikerült problémamentesen megszervezni több tízezer tanuló számára.
"Egy teremben legfeljebb tíz fő jelenlétében az írásbeli vizsgák biztonságosan lebonyolíthatók, a szóbeli vizsgák pedig ugyancsak kellő távolságtartás mellett megszervezhetők" - fogalmazott az államtitkár.
Megjegyezte, tavaly tavasszal csaknem 80 ezer, ősszel 30 ezer tanuló érettségizett le úgy, hogy sehol nem alakult ki fertőző góc, és a vizsgákon az elmúlt évek átlagának megfelelő eredmények születtek.
Kitért arra is, az érettségi "témája" nagyon vonzó, sokan megszólalnak és javaslatokat fogalmaznak meg, közülük néhányan a bizonytalanságot kérik számon a tárcán, annak ellenére, hogy sokféle javaslat nem a kormánytól származik.
Az államtitkár hangsúlyozta, minden tapasztalatot szívesen fogadnak, de nem készülnek változtatásra. "Van kellő tapasztalatunk és biztosan tudjuk, hogy az érettségit biztonságosan le lehet bonyolítani" - fogalmazott.
A jelentkezés elindult, a vizsgákkal kapcsolatos minden technikai információ megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján - tette hozzá.
Maruzsa Zoltán megerősítette, az érettségire felkészítés érdekében egyéni és csoportos konzultációk jelenléti formában - az alapvető egészségvédelmi szabályokat betartva - továbbra is szervezhetők a középiskolák megfelelő évfolyamain. A köznevelésért felelős államtitkár ezért arra kérte az intézményeket, hogy különösen a közismereti tárgyakból biztosítsanak lehetőséget a konzultációkra a végzős tanulóknak.
A januárban, valamint a februárban megtartott középfokú felvételi írásbeli vizsgákról szólva elmondta, az 535 helyszínen lebonyolított vizsgák első pótnapján 935, a másodikon pedig 193-an vizsgáztak le.
Kiemelte, 2020-ban 73 188, 2021-ben 76 633 felvételiző jelentkezett ezekre a vizsgákra, a tavalyi 2 százalékról idén 1,6 százalékra csökkent a vizsgán meg nem jelentek száma. A betegségtől való félelem nem befolyásolta a vizsgázókat, a fiatalok megbíztak a védelmi intézkedésekben - tette hozzá.
A vizsgadolgozatok 90 százalékos feldolgozottsága alapján már látni lehet, hogy az előző évekhez nagyon hasonló eredmények születtek, évfolyamonként és tantárgyanként mindössze két-három pontos ingadozás volt mérhető a korábbi adatokhoz képest - mondta Maruzsa Zoltán. A visszajelzések alapján idén a matematika könnyebb, a magyar nehezebb volt a 2020-as vizsgasorhoz képest, az adatok szerint azonban a matematika átlagpont a 4., a 6., és a 8. évfolyamosok körében is alacsonyabb lett, mint a magyar átlagpont.
A nyolcadikosok a megszerezhető 100 pontból átlagosan 47,2 pontot szereztek, ezen belül a magyar nyelv átlageredménye 24,4, a matematikáé 22,7 pont lett, ami nagyjából megfelel a korábbi eredményeknek - ismertette Maruzsa Zoltán. A negyedik és hatodik évfolyamosok valamivel magasabb átlageredményeket értek el: a két tárgyból a negyedikesek átlageredménye 63,2, a hatodikosoké 58,7 pont lett, előbbiek magyarból 35,3, matematikából 27,8, míg utóbbiak 31,3, illetve 27,3 pontot értek el.
Ennek alapján elmondható, hogy a felvételi vizsgák sikeresek voltak és az átlageredmények nem romlottak, ami mutatja, hogy a köznevelési rendszer a járványügyi helyzet ellenére is eredményesen látta el feladatát az elmúlt hónapokban - fogalmazott az államtitkár.
Maruzsa Zoltán beszámolt arról, hogy a középfokú oktatási intézmények kilencedik és magasabb évfolyamain március 1-jéig továbbra is digitális munkarendben tanulnak a diákok, az általános iskolákban és az óvodákban pedig jelenléti oktatás marad érvényben.
Januárban és februárban kifejezetten alacsony volt az elrendelt járványügyi intézkedések száma, hétfőn 73 óvodában és 115 iskolában volt rendkívüli szünet, az érintett alapfokú oktatási intézményekben jellemzően egy-egy osztály tanult tantermen kívüli digitális oktatásban - ismertette Maruzsa Zoltán.
Hozzátette, a hiányzások aránya elmaradt az elmúlt években szokásostól, ami azt jelenti, hogy a koronavírus elleni védekezés az egyéb betegségek valószínűségét is csökkentette.
A koronavírus elleni vakcináról szólva a köznevelési államtitkár arra kérte az oktatási intézmények vezetőit és pedagógusait, hogy regisztráljanak a védelmet jelentő oltásra, elegendő oltóanyag rendelkezésre állása esetén pedig azonnal elkezdik az érintettek beoltását.
A köznevelésben dolgozó 195 ezer pedagógus és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő szakember közül eddig valamivel több mint 51 ezren kérték a vakcinát, a 60 év feletti pedagógusok mintegy 55 százaléka jelezte már az igényét az oltásra - közölte Maruzsa Zoltán.