A találkozón az EU belső biztonságának jövőjéről folytatott felszólalásaikban a miniszterek a jelenlegi intézményi ciklus hiányosságairól és kihívásairól, annak erősségeiről és fejlesztési lehetőségeiről beszéltek. A tagállamok képviselői a fő hangsúlyt a meglévő képességek és folyamatok hatékonyabb megvalósítására, a technológiai fejlődésből eredő adatokhoz való hozzáférésre helyezték. Hangsúlyozták, hogy az uniós szintű jogalkotási kezdeményezéseknek rugalmasan kell reagálniuk a változó fenyegetésekre és figyelembe kell venniük a belső biztonságra gyakorolt hatásokat.

A miniszterek áttekintették az interoperabilitási program végrehajtását. Szorgalmazták az Európai Határregisztrációs Rendszer (EES) őszi élesüzemi működésének megkezdéséhez szükséges előkészítő tevékenységek határidőre történő végrehajtását és az ehhez szükséges megfelelő erőforrások biztosításának fontosságát.

Munkaebéd keretében vitát folytattak az illegális migráció külső dimenzióban történő megelőzésének lehetőségeiről. Megállapították, hogy ennek a kihívásnak a kezelése hosszú távú célkitűzés, amely átfogó, az útvonal teljes hosszára vonatkozó megközelítést igényel.

A szervezett bűnözés elleni fellépés érdekében a már létező joganyag hatékonyabb kihasználása mellett a tanácskozáson felmerült az új jogalkotások célirányosabb előkészítésének igénye. A tervezett jogalkotási aktusokhoz készülő hatásvizsgálatokat illetően a miniszterek általános elvárásként fogalmazták meg a tervezetek belső biztonságra gyakorolt hatásának hangsúlyosabb vizsgálatát. Emellett egyetértettek abban, hogy a rendészeti szervek hatékonyabb munkavégzéséhez szükséges adatokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében sürgősen közös uniós előre lépésre van szükség.