Benyújtotta a jövő évi adótörvényeket az Országgyűlésnek a kormány

A munkából élőknek kevesebb adót kell fizetniük, a vagyonosoknak nagyobb arányt kell vállalniuk a közterhekből. Ez az egyik alapelve a 2027-es adóváltozásoknak. Az alacsony nyugdíjak emeléséről szóló javaslat is már a képviselők elé került.
A most benyújtott javaslat a 2027-es költségvetés bemutatásakor bejelentett változásokat foglalja össze. Értelmében jövőre egyszámjegyűre, 9 százalékra csökken a minimálbér jövedelemadója. Ez havi 20 ezer forintos azonnali jövedelemnövekedést jelent ezeknek a munkavállalóknak.
Több marad az embereknél
Az adócsökkentés a minimálbér felett is folytatódik: havi bruttó 680 ezer forint körüli keresetig sávosan csökkenő összegű adójóváírást érvényesíthetnek a dolgozók. Ez szintén a kézhez kapott fizetések növekedését eredményezi.
Ez a két intézkedés 2,5 millió ember adóterheit mérsékeli, akiknél évente összesen 250 milliárd forinttal több marad.
A benyújtott törvénymódosítások lehetővé teszik jövőre a családi pótlék megduplázását. A gyermekeiket egyedül nevelők, a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok támogatása is kétszeresére nő.
Arányos teherviselés a vállalkozásoknál
A társasági adó kulcsának változása főszabály szerint az évi legalább 500 millió eurós bevételt elérő vállalatokat és vállalatcsoportokat érinti. Nekik 15 százalékot kell fizetniük, minden más vállalkozásnak marad a 9 százalékos társasági adókulcs.
Az új építésű lakások 5%-os áfájánál eltörlik a határidőt, hogy a családok és az építőipari vállalkozások hosszú távra tervezhessenek.
A beterjesztett módosítások a magyar kisvállalkozások, egyetemek és kutatóhelyek megrendeléseit ösztönzik a kutatás-fejlesztés adókedvezményeinek növelésével. Változik az innovációs járulék kiszámítása, valamint az energiacégek és bankok adózása. A tranzakciós illeték a nagyobb műveleteknél nő, de a lakosság számára 150 ezer forintra emelik az illetékmentes értékhatárt.
Január 1-től sávosan kell reklámadót fizetni, miközben az éves reklámbevétel első 500 millió forintja adómentes marad. Így a kisebb média- és hirdetési vállalkozások változatlan körülmények között működhetnek tovább, de a magyar reklámpiacból hatalmas bevételt szerző külföldi techóriásoknak ki kell venniük a részüket a közterhekből. Az 500 millió és 10 milliárd forint közötti bevételrészre 2,5 százalék, a 10 és 40 milliárd forint közötti részre 4,5 százalék, a 40 milliárd forint fölötti részre 7,5 százalék lesz az adó.
Megszűnik a látvány csapatsportok korábbi társasági adókedvezménye, de az amatőrsport támogatására új kedvezményt lehet majd érvényesíteni. A sportolók és edzők kedvezményes adózásának határa pedig évi 60 millió forintra csökken, azaz havi 5 millió forint fölött ők is az általános szabályok szerint adóznak.
A legalább 250 főt foglalkoztató cégeknél emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás, ha nem teljesítik a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására előírt arányt. Nőnek egyes egészségre ártalmas termékek, köztük a tömény szeszes italok adóterhei is.
Többet kapnak a kisnyugdíjasok
Januártól 120 ezer forintra emelkedik az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege, amely 2008 óta 28 500 forint volt. Az árvaellátás minimuma 60 ezer forint lesz, az időskorúak járadékának jogosultsági és ellátási összeghatárai a duplájukra nőnek, és emelkedik a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak alapösszege is.
A benyújtott törvényjavaslatokkal a kormány csökkenti a munkából élők adóját, megduplázza a családi pótlékot és jelentősen javít a kisnyugdíjasok helyzetén. Ösztönzi a vállalkozások fejlesztéseit, miközben nagyobb hozzájárulást kér a közterhekhez a legerősebb gazdasági szereplőktől. A cél, hogy a befizetett adók működő egészségügyet, jó iskolákat és megbízható közszolgáltatásokat biztosítsanak. A vállalkozások kiszámítható feltételekre, az emberek biztosabb megélhetésre számíthatnak.
