„A kialakult jelenlegi helyzetben az érintett feleknek a nézet- és véleménykülönbségeket diplomáciai úton, tárgyalással kell rendezniük. Nem értünk egyet a most alkalmazott hidegháborús retorikával, a fenyegetésekkel, az erőfitogtatással, hiszen a NATO Oroszországgal szemben évek óta a kettős megközelítés, vagyis az elrettentés és párbeszéd alkalmazásának egységét hirdeti. Nem kérdés: a háború elkerülésének jelenleg egyetlen módja a párbeszéd elmélyítése. Magyarország érdeke is ezt kívánja! Hazánk régóta hangsúlyozza a NATO és Oroszország, valamint a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd fontosságát, mint az európai országok biztonságának alapját képező kapcsolattartást” – mondta kérdésünkre válaszolva dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A tárcavezető Magyarország biztonságának kérdésével kapcsolatban aláhúzta: „hazánkat jelenleg nem fenyegeti közvetlen háborús veszély, és Magyarország a 2017-ben megkezdett Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak köszönhetően már olyan nemzeti védelmi képességekkel bír, amely a jelen helyzetben nem igényli kiegészítő NATO erők Magyarországon történő állomásoztatását.

A jelenleg szükséges katonai feladatokat - mint elkötelezett NATO tagállam - saját, nemzeti vezetés alatt is képesek vagyunk ellátni. Azonban az elmúlt évben - többek között - azért hoztuk létre a NATO vezetési rendszerébe is beépült többnemzeti hadosztályparancsnokság vezetési elemet, hogy akár szövetségeseinkkel együttműködésben a békénket és biztonságunkat fenyegetők ellen képesek legyünk helytállni” - ezzel, Benkő Tibor tárcavezető kérdésünkre válaszolva cáfolta azokat a sajtóban megjelent értesüléseket, amelyek szerint ezer fős NATO erők érkeznének és állomásoznának majd tartósan Magyarországon.

Ugyanakkor elmondta: „mint szövetséges tagállamban a felkészítés, a többnemzeti közös gyakorlatok az elmúlt években, így napjainkban is rendszeresek. Ezért együttműködés, kiképzés és közös gyakorlat végrehajtása céljából, jelenleg is vannak NATO eszközök és katonák Magyarországon. Létszámuk a mindenkori feladatok tükrében folyamatosan változik.”

Benkő Tibor a NATO erők hazai jelenlétével kapcsolatban hozzátette: a sajtóban meglebegtetett híresztelésekkel ellentétben, Magyarország nem tárgyalt és ilyen értelemben nem is kíván tárgyalni az MH Pápa Bázisrepülőtéren települt Nehéz Légiszállító Ezred (Heavy Airlift Wing, HAW) kivonásáról, hiszen az nem is NATO, hanem egy többnemzeti megállapodás alapján működő nehéz légiszállító képesség.

A tárcavezető arra is felhívta figyelmünket, hogy megint bebizonyosodott, és talán intő példa is, miszerint: „a béke itt Európában is rendkívül sérülékeny és törékeny. Szinte egyik napról a másikra háborús konfliktusok alakulhatnak ki, és részünkről mindez csak akkor kezelhető eredményesen, ha Magyarország korszerű, modern, ütőképes honvédséggel rendelkezik.”

Benkő Tibor

Benkő Tibor szerint a kialakult helyzet megoldására akkor van lehetőség, ha a felek egymás felé kölcsönös tiszteletet tanúsítanak, valamint a biztonság megteremtésének és fenntartásának kérdéseiben megértik a másik törekvéseit és aggályait. Tulajdonképpen ez segíti a párbeszédet.

Mostanában a Honvédelmi Minisztériumnak mozgalmas napjai vannak. Feltettük a kérdést, hogy minek tudható ez be? A tárcavezető elmondta: „igen, így van. Hazánk, a békéért és biztonságért folytatott küzdelemben a nemzetközi közösségben jelentős szerepet tölt be. Tavaly a koronavírus-járvány ellenére a hivatalos NATO, EU és V4 védelmi miniszteri találkozókon túl több, mint harminc hazai és külföldi találkozónk és együttműködési megbeszélésünk volt. Az ukrán helyzettel kapcsolatosan tavaly év végén Ukrajna védelmi miniszterét fogadtam. Január 31-én soron kívül Ben Wallace brit védelmi miniszter érkezik egy villámlátogatásra, majd azt követően az Egyesült Államok budapesti nagykövetség ideiglenes ügyvivőjével folytatok megbeszélést. Ebben a témában a január 18-án hazánkba látogató szlovák védelmi miniszterrel is tudtunk szót váltani. Ezen kívül január 24-én Florence Parly-val, a Francia Fegyveres Erők minisztériumának vezetőjével egyeztettem az ukrán eseményeken túl, a sokat emlegetett TAKUBA műveletben való részvételünket illetően” – ismertette a tárcavezető a szövetségeseinkkel folytatott egyeztetések menetét.

Ruszin-Szendi Romulusz

Magyarország a földrajzi közelség okán is folyamatosan figyelemmel követi az Ukrajna körül kialakult helyzetet. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka már eddig is többször megerősítette: a honvédség a jelenlegi helyzetben is folyamatosan egyeztet szövetségeseivel és fokozott figyelemmel kíséri az eseményeket.

„Az ukrán helyzet Magyarország szempontjából jelenleg inkább politikai, mint katonai kérdés. Bilateriális egyeztetéseket folytatunk a szövetséges vezérkarfőnökökkel, amelyek mind hozzájárulnak a helyzet objektív és felelős megítéléséhez – mutatott rá az altábornagy, ismertetve a Magyar Honvédség álláspontját.

A Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: tavaly októberben és decemberben is találkozott az ukrán vezérkar főnökével, valamint tavaszra tervbe van véve egy ukrajnai látogatás is. Ennek tükrében egy folyamatos és élő kapcsolatról beszélhetünk a két ország katonai vezetése között. „Úgy vélem, az ukrán vezérkar főnökénél senki sem látja tisztábban, mi történik Ukrajna határainál” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.

(honvedelem.hu)