Szentpéteri Sándor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) emlékére állított utolsó kereszt felszentelése előtt elmondta, a térségnek sokáig nem volt temploma, a tanyavilágban a vallási életet a hitük iránt leginkább elkötelezett helyiek tartották ébren. Hosszú ideig szerte a tanyák között, búcsújáró utak mentén állított feszületek jelentették az összetartozás erejét a hívők között. Kiemelte, az emlékkereszt helyszínválasztásánál ezért nagy szerepet játszott az itt élők évszázados összefogásának bemutatása, hiszen a helyiek töretlen hite és elkötelezettsége kellett ahhoz, hogy ezen a látszólag terméketlen helyen ma lombos erdő alatt állhasson.

Beszédében kitért arra is, hogy Kiss Ferenc magyar királyi erdőmester és számtalan szakember követője megoldást mutatott arra, hogyan lehet aktív beavatkozással megállítani az olyan visszafordíthatatlannak hitt természeti folyamatokat, mint például az elsivatagosodás. „Erre a tudásra, erre a hitre napjainkban, a klímaváltozás következtében gyorsan változó környezeti viszonyok közepette a korábbiaknál is nagyobb szükségünk van, hiszen felelősségünk van a teremtett világ értékeinek megvédésében, a hazai erdők megóvásában és gyarapításában”- emelte ki Szentpéteri Sándor. 

A keresztállítással kapcsolatban emlékeztetett, az állami erdőgazdaságok a kereszténységen alapuló értékrend hirdetésére és a teremtett világ megóvásának fontosságára emlékeztetve állítottak országszerte 21 erdei feszületet. Az első keresztet a Bakonyerdő Zrt.-nél szentelték fel a balatonfüredi Koloska-völgyben, de kereszt áll már a Mecsekben, a Kövestetőn, Budakeszin Makkosmárián, a tatabányai Turul-szobor mellett, a nyíregyházi Sóstói-erdőben, a Jeli Arborétumba vezető úton és a Kékes-tetőn, az Angyalok tisztásán. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az országszerte állított erdei emlékkeresztek egyfajta koordináta-rendszerre emlékeztetnek, melyek megmutatják, hogy az embernek szüksége van térbeli és időbeli viszonyítási pontokra az életben. Hozzátette, az erdei keresztek zarándokutak, a hittanos kirándulások, a cserkész portyák és az egyéni túrák kiinduló- és célpontjai lesznek, ahol a túrázók lelki felüdülést is találnak.

A keresztet Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspöke áldotta meg.