Nagy István a tagállamok szakminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a következtetések hangsúlyozzák a KAP céljait, amelyek továbbra is érvényesek: a mezőgazdasági termelékenység növelése, a gazdák jövedelmének biztosítása, a piacok stabilizálása és a fogyasztók számára elfogadható árak biztosítása. A mezőgazdasági termelők élelmezésbiztonságot garantáló munkája alapvető közjót jelent az EU állampolgárai számára – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte, hogy a KAP-nak globálisan is hozzá kell járulnia az élelmezésbiztonsághoz, valamint támogatnia kell a termelők versenyképességét. Ehhez dedikált és megfelelő forrásokra, kétpilléres struktúrára van szükség, amelyben a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési intézkedések kulcsszerepet kapnak. Fontos az alaptámogatások kiemelt szerepe, valamint a családi és kisgazdaságok támogatása, mint az európai mezőgazdasági modell alapértékei – taglalta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadott következtetések szerint a szabályok egyszerűsítése érdekében csökkenteni kell a felesleges ellenőrzéseket, és digitális technológiákkal kell könnyíteni a jelentéstételt. A fenntarthatóság terén elismerik a gazdák eddigi erőfeszítéseit, és hangsúlyozzák, hogy a zöld átállás csak megfelelő ösztönzőkkel és a gazdák bevonásával valósítható meg. Végül az ágazat válságállóságát is javítani kell, hatékonyabb válságkezelési intézkedések bevezetésével – foglalta össze. Véleménye szerint a hétfői megállapodás a KAP jövőjéről nagyon fontos eredmény, mert az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszédben pontosan ellenkező vélemények fogalmazódtak meg. „Most egyensúlyt tudunk teremteni, és a legfontosabb üzenetet hangsúlyoztuk: egy önálló, erős, közös agrárpolitikai büdzsére van szükség” – tette hozzá. Mint mondta, az agrárpolitikai költségvetésnek két elkülönített pillérrel kell rendelkeznie: a területalapú támogatásokkal, amelyek jövedelempótlást nyújtanak a gazdáknak, és a vidékfejlesztési pillérrel, amely beruházásokat és fejlesztéseket támogat.

Nagy István a méhészettel kapcsolatban hangsúlyozta: ez az ágazat nem csupán gazdasági bevételi forrást jelent, mivel a méhek ökoszisztémában betöltött szerepét, különösen a beporzást is figyelembe kell venni. Felhívta a figyelmet, hogy európai méhészágazatra negatív hatással van a hamis méz beáramlása, ezért szükség van gyors és egyszerű támogatásokra a méhészek megélhetésének biztosítása érdekében. Mint mondta, javasolt lenne a KAP-ba bevezetni egy külön támogatási sort, amely honorálja a beporzási tevékenységet, és plusz jövedelmet biztosít a méhészek számára, ezzel is elismerve munkájuk ökológiai fontosságát. Kiemelte, hogy a méz eredetiségének vizsgálatára szolgáló jobb módszereket kell kidolgozni és javítani kell az import mézek nyomonkövethetőségét is.