A kormányfő emlékeztetett, az európai uniós pénzekből Magyarország számláján ott áll több mint 12 milliárd euró, ezt be lehet vonni a magyar gazdaságba. Ezt nem lehívni kell, hanem bizonyos dolgokat, vállalkozásokat, befektetéseket, fejlesztéseket meg kell csinálniuk Magyarországon a vállalkozóknak, benyújtják a számlát a magyar kormánynak, amely kiküldi azt Brüsszelbe, és ebből a 12,5 milliárd euróból ezt kifizetik nekünk. A 12,5 milliárd eurónyi pénz a 2026-os év végéig a magyar gazdaság igényeit kielégíti - közölte.
Hozzátette, ezen felül is jár majd Magyarországnak még pénz, és hogy ez lesz vagy nem, az majd 2026 utáni probléma lesz, véleménye szerint azonban azt is meg fogjuk kapni. "Azért fogjuk megkapni, mert megkezdődtek a tárgyalások a következő, 2027 utáni hét év költségvetéséről, aminek az elfogadásához egyhangú döntés kell. És azt én biztosan mondhatom, hogy azt a pénzt, amit nem kaptunk meg a 2025-26-os években, azt meg kell kapnunk a '27-28-as években.
"Egyébként nem lesz költségvetése az uniónak, nem járulunk hozzá" - fogalmazott Orbán Viktor. Úgy értékelt: egyáltalán nem érdemes aggódni az európai uniós pénzek miatt. "Van egy csomó kellemetlenkedés", de afelől, hogy ezek a források megérkeznek a magyar gazdaságba, semmilyen kétség nincsen – összegzett.
- Magyarország továbbra is számíthat a katolikus egyházra és annak központjára - jelentette ki a miniszterelnök, pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor szerdai vatikáni látogatását értékelve kiemelte: a vatikáni diplomácia és a Szentatya világról való gondolkodásának középpontjában a háború és a béke kérdése áll, tehát a "legjobb helyre mentem megerősítésért".
Azt is mondta: azután hogy Ferenc pápa audiencián fogadta, találkozott a Vatikán miniszterelnökével és külügyminiszterével, akikkel a részben a nemzetközi ügyekről, részben a Vatikán és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól tárgyaltak, és "ahol azt a megnyugtató megerősítést kaptuk, hogy Magyarország továbbra is számíthat a katolikus egyházra és annak római központjára is". Nemcsak a béke ügyében, hanem minden olyan ügyben, ahol a katolikus egyház segítséget tud nyújtani - mondta, példaként említve az elesettek, az idősek, betegek gondozását, a fiatalok nevelését.
Hozzátette: a Vatikán és Magyarország között régóta kiváló az együttműködés. A rendszerváltás után létrejött egy államközi megállapodás a Vatikán állam és Magyarország között, amely rendezte a katolikus egyház helyzetét Magyarországon, és ezzel analóg módon rendezte aztán a többi protestáns egyház helyzetét is.
Az orosz-ukrán háború végén először tűzszünetet kell kötni, de aztán "rendezni kell Európa biztonságának helyzetét" - jelentette ki a miniszterelnök.
Oroszország is megváltozott, ebben a háborúban nagyon megerősödött, Ukrajna is megváltozott, nagyon meggyengült, és kiderült, hogy Európa katonai értelemben rendkívül gyenge, még annyi eszközünk sincs, lőszerünk sincs, ami egyébként egy oroszokkal megvívandó konfliktus esetén szükséges lenne, pénzünk sincs a háborúzáshoz - fogalmazott a kormányfő. Szavai szerint "az európai gyengeség minden jele megjelent" Hozzátette, így a háború után egy egész Európát érintő "újrarendezésről", egy biztonságunkat garantáló, Amerika helyét is kijelölő megoldásról kell gondolkodni; a miniszterelnök a következő egy-két év feladatának nevezte ennek a bonyolult és hosszú tárgyalássorozatnak a lefolytatását.
Megosztom