A lakossági- és vállalati hitelpiac pedig új erőre kapjon.

A gazdaságfejlesztési miniszter ismételten kiemelte, hogy "hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés. Bankadó helyett a pénzügyi eszközöket a gazdaság felé szükséges irányítani, hiszen a gazdaságnak jelenleg nagyobb szüksége van forrásokra, mint a költségvetésnek: meg kell akadályozni a hitelpiac befagyását és meg kell erősíteni az egészséges hitelezést."

Nagy Márton a tárgyaláson arra kérte a Bankszövetséget, hogy a piaci verseny fokozása és a hitelezési terhek csökkentése érdekében október 9-től, azaz jövő hét hétfőtől az újonnan szerződött hitelek esetében mind a vállalati, mind pedig a lakossági hitelpiacon egy önkéntes banki kamatplafont alakítson ki, amely szint alatt fokozott verseny indulhat a pénzügyi szervezetek között.

A miniszter álláspontja szerint a kamatplafon maximális mértékét az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintnél, a lakossági lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében pedig 8,5 százalékos THM szintnél érdemes meghatározni, amely mind a hirdetményekre, mind pedig a szerződéses szintekre egyaránt vonatkozik. A Kormány a kamatplafon elfogadása esetében két vállalást tesz a Bankszövetség felé:

   1. Amennyiben a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, úgy lehetőség nyílik a vállalkozásokat értintő kamatstop kivezetésére, továbbá a lakossági kamatstop felülvizsgálatának megkezdésére.

   2. A Kormány, azon belül is az illetékességgel rendelkező Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatja a Bankszövetség pénzügyi digitalizációra vonatkozó szabályozási törekvéseit és terveit, a konkrét javaslatok megtárgyalására már a következő találkozón sor kerülhet.

A felek megállapodtak a tárgyalások folytatásáról, így az aktuális ügyek megvitatása mellett havi rendszerességgel alkalom nyílik a kamatplafonok felülvizsgálatára.