A kormány idén is fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, tovább csökkenti az államadósságot és a költségvetési hiányt. A veszélyhelyzetre való tekintettel a kormány – a Költségvetési Tanács jóváhagyását követően – kormányrendelettel módosította a 2023-as költségvetést, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott irányvonalakat. A Tanács egyetértő véleményének birtokában a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslatot. A 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése. A kormány jelentősen emelte a Rezsivédelmi Alap forrásait annak érdekében, hogy megvédje a magyar családokat és vállalkozásokat az elszálló energiaáraktól és fenntartsa a rezsicsökkentést minden magyar család számára az átlagfogyasztás erejéig. Az Alap összege így közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik. A költségvetés a 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosítja, amely a tizenharmadik havi nyugdíjra is vonatkozik. A kormány megőrizte a költségvetés megemelt forrásait az oktatásban és az egészségügyben is, sőt, mindkét ágazatban béremelésekkel számolunk. A családtámogatásokra fordítandó emelt források megmaradnak, valamint a családtámogatások köre is bővül. A 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló édesanyák mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól az átlagbér szintjéig. Kiemelt célunk a teljes foglalkoztatás fenntartása, a 2010 óta létrejött több mint 1 millió új munkahely megvédése. A munkahelyvédelmi programokat ezért 2023-ban is folytatjuk, a munkát terhelő adókat pedig alacsonyan tartjuk. A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány a központi tartalékot is megemelte: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő a tartalékok összege. Az intézkedések ellenére is jelentősen csökken a hiány mértéke 2022-höz képest: a különleges gázkészlet-vásárlás nélkül számított 4,9%-ról a GDP 3,9%-ára. Fontos változás a rendeletben kihirdetett módosításhoz képest, hogy a benyújtott törvényjavaslatban még nagyobb arányú államadósság-csökkentéssel számolunk, a GDP-arányos államadósságot 73,5%-ról 69,7%-ra javítjuk év végére. Arra számítunk, hogy a magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, éves szinten 1,5%-kal erősödhet, továbbá célunk az, hogy az infláció mértékét az év végére egyszámjegyűre szorítsuk.

(Pénzügyminisztérium)