Navracsics Tibor a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által szervezett magyar önkormányzatok napja ünnepi konferenciáján azt mondta: a KTM már a Belügyminisztériumtól való leválasztásától, 2024. január 1-jétől kezdve próbál olyan kapcsolatrendszert kialakítani az önkormányzatokkal és az önkormányzatok vonatkozásában, amely talán túllép az addigi hatósági, vagy jogi és finanszírozási kapcsolatrendszeren.

Kiemelte, azon túl, hogy az önkormányzatokat a saját településük vonatkozásában mindenféle üzemeltetési és fejlesztési feladatokban támogatja a tárca, szeretne velük létrehozni egy olyan szövetségét vagy egy olyan hálózatot, amely a fejlesztéspolitikában is szerepet játszik.

Ehhez szükség van arra, hogy az önkormányzatok ne csak a saját településük határain belül gondolkozzanak - tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető szerint a magyar önkormányzati rendszer mára elérte azt az optimumot, amit az egymással versengő településekre alapított önkormányzati rendszer el tud érni.

Hozzátette, akár az uniós források, akár a hazai fejlesztési források felhasználása kapcsán számos olyan példát lehetne felhozni, amikor a szomszédos önkormányzatok presztízs okokból vagy egyszerűen csak félreértésből valójában egymással szemben fejlesztenek. Ezáltal a térségi összefogás hiányában attól is megfosztják az adott települést, hogy fenntarthatóvá váljon a fejlesztés - fűzte hozzá Navracsics Tibor.

Az együttműködés lehetővé teszi azt is, hogy jobb minőségű és jobb hatásfokú legyen az önkormányzati rendszer működése - emelte ki a miniszter.

Hozzátette, ebből adódóan arra is gondoltak, hogy a fejlesztéspolitikai célok meghatározójaként az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapjanak az önkormányzatok a területfejlesztésben.

Navracsics Tibor szerint ma minden önkormányzatnak számításba kell vennie a térségében lévő többi önkormányzatot is, mind a közszolgáltatásai, mind a fejlesztései, mind együttműködései terén, mert tulajdonképpen nincs olyan önkormányzat, amely gazdasági, politikai, közigazgatási, kulturális és oktatási értelemben száz százalékban a saját lakosaiból állna.

Hangsúlyozta, az Európai Unió statisztikái szerint a magyarok a harmadik legintenzívebben ingázó nemzet az unióban. Az ingázás legnagyobb része Budapest-vidék viszonylatban történik, de a megyeszékhelyek és a nagyobb városok, illetve ezek vonzáskörzeteire is jellemző - tette hozzá a miniszter.

Az, hogy az ingázás problémaként vagy lehetőségként jelenik meg, nagy mértékben függ attól, hogy az adott polgármester hogyan viszonyul a térségi együttműködésekhez - mondta.

"Én úgy gondolom, ha a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium az egész ország önkormányzati rendszeréért is felel, politikailag legalábbis, akkor nekünk ezt ösztönöznünk kell, hogy valóban ezek az összefonódó mindennapi életek, ezek az önkormányzatok számára is együttműködési alapot jelenthessenek" - hangsúlyozta a tárcavezető.

Hozzátette, a finanszírozási rendszer problémáit az világítja meg a legjobban, hogy 2024-ben már 1042 önkormányzatot kellett valamilyen formában rendkívüli kiadástámogatással segíteni.

"Valójában ennél többnek lenne rá szüksége, de tudjuk vannak szemérmes önkormányzatok, akik inkább nem fordulnak segítségért, mert ezt egyfajta szegény pénzként értelmezik" - tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető jelezte, a jövőben újragondolandó a finanszírozás, és reményeik szerint el is tudják majd kezdeni az ezzel kapcsolatos munkát.