Orbán Viktor elmondta, a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni. A legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdésnek nevezte a Kárpát-medencei magyar közösség számára, hogy Európában háború vagy béke lesz. Értékelése szerint furcsa háborúban vagyunk, Európa ugyanis a saját definíciója szerint háborúban áll; Európa vezetői az orosz-ukrán háborúról úgy beszélnek, mint a mi háborúnkról.

Kitért arra is, hogy az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán. Ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketörekvések végrehajtásával, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás - hangsúlyozta. Értékelése szerint azért is furcsa ez a háború, mert uniós államok katonái nem állomásoznak Ukrajna területén, fizikai értelemben nem vívnak csatát, hanem harcoltatnak valaki mással. Megjegyezte: ezt régebben proxy háborúnak nevezték, de itt az EU nyíltan bevallja, hogy a frontvonalon harcoló ukrán csapatok mögött ő van. Hangsúlyozta: az európai vezetők a háború folytatását akarják, nem tárgyalnak az oroszokkal, csak az ukránokkal, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az amerikaiakat a béketörekvések oldaláról áthozzák az Ukrajnát támogató európai pozícióba. Az európai döntéshozóknak ma háborús stratégiájuk van, és ennek része az egész európai gazdaság egyfajta hadigazdasággá való átállítása - figyelmeztetett, felidézve, hogy Európa eddig 180 milliárd eurót költött a háborúra, és csak a legutóbbi, koppenhágai uniós csúcson egyetlen döntéssel oda akartak adni 40 milliárd eurót Ukrajnának.

Ha erőd van, meg kell mutatni, és ha Európa nem harcol, akkor csak egyetlen helyen tudja ezt megmutatni: a tárgyalóasztalnál - közölte. Orbán Viktor azt mondta, a megegyezésnek nem Ukrajna a legfontosabb kérdése, bár fontos kérdés, de nem az egyetlen és a legfontosabb kérdése. Fel kellene építeni egy új európai biztonsági rendszert, tisztázni kellene a fegyverzeti kérdéseket, hogy mekkora hadseregei vannak az országoknak, és erről szerződést kell kötni, ennek az ellenőrzési rendszerét ki kell alakítani, mert a háború árnyékában egymás után mondták fel a korábbi fegyverzeti megállapodásokat az országok - fejtette ki.

Elmondta, Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy nemzeti össztermékének egyre növekvő részét fegyverzetre költse, kell "egy észszerű mértékű biztonságot eredményező fegyverzetet" hadrendben tartani, de az ellentétes a magyar emberek érdekeivel, hogy egy spirálszerű versenyben folyamatosan egyre többet és többet költsön fegyverekre. Hozzátette, hosszú a lista, amiről meg kellene állapodni az oroszokkal, ide tartozik a kereskedelem, a szankciók és az energia kérdése is. Úgy értékelt: ugyanúgy, mint a migráció esetében, a háború és a béke ügyében is ki fog derülni egy-két éven belül, hogy az a magyar pozíció volt a helyes, amely megpróbált az európai érdekek beazonosításából kiindulva, józan észen alapuló, higgadt külpolitikát folytatni az ukrán-orosz háború ügyében. Van egy kis nagyképűség abban a mondatban, hogy a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz, de sok benne a valóság - fogalmazott.

(kormany.hu)