Az elmúlt négy évben a legnagyobb tett az volt, hogy sikerült megakadályozni a rezsidíjak emelkedését

A kormányfő közölte, hogy ma egy átlagos magyar háztartás éves szinten 250-260 ezer forintot fizet a rezsiért, Lengyelországban 850 ezer forintot, Csehországban 1 milliót fizetnek, "a kőgazdag osztrákokról, meg a németekről nem is beszélek". Ez azt jelenti, hogy ha nem lenne rezsicsökkentés Magyarországon, amit az elmúlt négy évben az orosz-ukrán háború és a rossz brüsszeli szankciós politika ellenére meg tudtak védeni, ma minden család körülbelül egyhavi fizetését "elvesztené a magasabb rezsidíjak miatt" - fűzte hozzá.

Orbán Viktor elmondta, hogy a magyar gazdaság 2010-ben "dögrováson volt", ezért újra szervezték és munkaalapú gazdaságot kezdtek építeni, ahol "aki dolgozik, az előre jut", továbbá véget vetettek annak a világnak, ahol munkaképes embereket, akik tudnának dolgozni, csak nem akarnak, mások eltartsanak. Jelezte, hogy akkor Magyarországon 3 millió 600 ezer ember dolgozott, most 4 millió 700 ezer és az a tervük, hogy ötmillió dolgozzon, mert "a két elvesztett világháború következtében elvették a területeinket, elvették a népességünket, a nyersanyagunkat, így egyetlen esélyünk van, hogy ha jól akarunk élni (...) dolgozunk".

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasokkal kötött megállapodásukat is betartották, mert szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor, "ha baj volt, mindig a nyugdíjasok megnyúzásával kezdték a takarékoskodást, elvették a 13. havi nyugdíjat", ők visszaadták azt, sőt a 14. havi nyugdíj első heti részét is kifizették már.

Orbán Viktor kiemelte: az egész gazdaságot úgy szervezték meg, hogy ami pénz van és rendelkezésre áll, azt a családokhoz próbálják eljuttatni, ezért vezették be a gyermekek után járó adókedvezményt, amit most éppen megkétszereztek és el fognak jutni oda, hogy "az a házaspár vagy édesanya, aki gyermeket vállal, nem fog rosszabbul élni, mint azok, akik nem vállaltak gyereket". Megjegyezte, hogy a gyermek alapvetően a család magánügye, de "a nemzeti közösség számára is a legfontosabb, mert ha nincs gyerek, nincs jövő, és hogyha nincs gyerek, akkor az egész életnek semmi értelme, hisz nincs, ki megörökölje".

A miniszterelnök kitért arra is, hogy "az elmúlt négy évben lassan, de biztosan Európa belesodródott egy háborúba", azonban Magyarországot sikerült ezen kívül tartani és elfogadtatták Európában is, hogy "a magyarok ezt a háborút nem tekintik a saját háborújuknak, nem adunk fegyvert, nem adunk pénzt, és nem fogunk adni katonát sem".

Orbán Viktor megemlítette, hogy Európának ma nincsen pénze, miközben már odaadott Ukrajnának 200 milliárd eurót és most odaadna 90 milliárd eurónyi kölcsönt, de van egy 800 milliárd dolláros előterjesztés a következő 10 évre ukrán jóléti programra, illetve egy 700 milliárd dolláros fegyverkezési terv is. "Tehát miközben odaadják a pénzüket az ukránoknak az uniós tagállamok, aközben otthon megszorításokat kell csinálniuk" - fogalmazott, hozzátéve: az egyetlen ország az elmúlt egy évben, ahol nem volt megszorítás, az Magyarország.

A miniszterelnök az ukrán olajblokáddal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Ukrajna egyszer már gázblokád alá vonta hazánkat 2015-16-ban, ám Szijjártó Péter javaslatára kiépítettek egy alternatív csővezetéket, így "ma Oroszországból úgy tudunk Törökországon keresztül a Balkánon át olcsó gázt hozni, hogy az ukránok ezt nem tudják megakadályozni". Mint mondta, most egy olajblokáddal néznek szembe és "az olajjal azért rosszabb a helyzet, mint a gázzal, mert csak két cső van: a főcső, a Barátság, ami Ukrajnán keresztül jön Oroszországból, és az alcső, ami pedig Horvátországból jön, de az a kiegészítő".

Orbán Viktor kulcskérdésnek nevezte, hogy egyfelől a kiegészítő vezetéken tudjanak hozni valamennyi olajat, illetve, hogy megtörjék az olajblokádot, amit "Zelenszkij ránk zúdított". Utóbbi kapcsán úgy fogalmazott, hogy "Ukrajna és Európai Unió között van egy szerződés, ami szerint ők kötelesek átengedni Magyarországra az olajat, és el vannak tiltva a szerződésben minden olyan magatartástól, amellyel veszélyeztetnék a közép-európai országok energiaellátását, ennek ellenére ezt megteszik, zsarolnak, és utána a nyomás hatása alatt kezdjünk el velük egyeztetni".

A kormányfő leszögezte, hogy "ilyet nem csinálunk, soha nem fogunk engedni semmilyen zsarolásnak".

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a magyar kormányt és személy szerint őt is fenyegetések érték, de ezek nem vezetnek eredményre. "Komolyan vesszük a fenyegetéseket természetesen, de nem fogunk tőle megijedni és nem fogunk engedni" - fogalmazott.

Magyarország elég erős ahhoz, hogy megvédje magát, "az olajblokádot pedig le fogjuk törni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ennek megoldására nem katonai eszközök állnak rendelkezésre, hanem politikai és gazdasági lépések.

"Meg tudjuk akadályozni, hogy Ukrajna az Európai Uniótól pénzt kapjon a további működéshez" - tette hozzá.

A miniszterelnök kifejtette, amíg nem nyitják meg újra a Barátság kőolajvezetéket, Magyarország nem járul hozzá semmilyen Ukrajnának kedvező uniós döntéshez "vagyis ha kell, meg fogom vétózni" - fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország békében szeret élni, ugyanakkor nem engedi, hogy nyomásgyakorlással próbálják rákényszeríteni döntésekre.

"Mi nem keressük a bajt, de maflák sem vagyunk" - mondta.

Az ukrán uniós csatlakozás kérdéséről szólva a miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány nem támogatja Ukrajna felvételét az Európai Unióba. Indoklása szerint "ha egy háborúban álló országot felveszünk az unióba, a háborút is felvettük".

A kormányfő ugyanakkor azt mondta: Magyarország nem ellenzi az együttműködést Ukrajnával. "Szívesen kötök velük együttműködési szerződést, de tagságról szó sem lehet" - zárta beszédét a miniszterelnök.