A tárcavezető emlékezetett, hogy a világviszonylatban a megtermelt élelmiszer harmada soha nem kerül elfogyasztásra, az Európai Unióban évente mintegy 90 millió tonna, míg hazánkban a teljes magyar élelmiszerláncban  600 ezer tonna élelmiszer vész kárba. Kiemelte, az unió azonban idén tavasztól már lehetővé tette a lejárt minőségmegőrzési idejű, így kereskedelmi forgalomban nem tartható, de emberi fogyasztásra alkalmas termékek karitatív célra történő felajánlását. Ezzel a kereskedelmi szektorban jelentősen megnövekedett az élelmiszermentésbe bevonható termékek mennyisége, így szükségessé vált a kapcsolódó újraelosztási rendszer továbbfejlesztése- tette hozzá Nagy István. 

 A miniszter felhívta figyelmet arra, hogy ennek a problémakörnek a kezelését célozza az élelmiszerpazarlás megelőzéséről szóló törvény, amelynek célja kettős: a kereskedelmi élelmiszerhulladék csökkentésén túl, a feleslegessé váló mennyiség eljuttatása a rászorulók részére karitatív szervezetek közreműködésével.

Hangsúlyozta, a fő cél az, hogy hazánkban a kiskereskedelmi láncban a jelenlegi éves 60 ezer tonna veszendőbe menő élelmiszerből, az eddig megmentett 10 ezer tonnányi mennyiséget feljebb tornásszuk a létrejövő Élelmiszermentő Központ koordinatív közreműködésével. Nagy István szerint ezzel a lépéssel is sikerül majd kiszűrni a nyerészkedő, tisztességtelen szereplőket, hiszen elődleges cél megakadályozni az ilyen termékekkel történő visszaéléseket, a fogyasztók megtévesztését. Hozzátette azt is, hogy a létrejövő központ nem írja felül és nem veszi át az egyes kereskedelmi szereplők kialakult élelmiszermentési intézkedéseit.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Karitatív Tanács elnöke elmondta: a hazai karitatív szervezetek eddig is részt vettek az élelmiszermentésben, de a jövőben még nagyobb léptékben tudnak bekapcsolódni ebbe a munkába. Ezt is segíti, hogy a Karitatív Tanács tagszervezetei a kormánnyal együttműködésben az elmúlt években az Európai Unióban egyedülálló beruházássorozattal logisztikai központokat hoztak létre országszerte, ezeket jól tudják majd használni az élelmiszermentésben is. Ugyanakkor a speciális többletfeladat ellátásához, a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításához a kormány 2022-ben szervezetenként 350 millió forint támogatást nyújt a Karitatív Tanács tagszervezeteinek.

Az államtitkár szerint az országos lefedettséggel és több évtizedes tapasztalattal rendelkező karitatív szervezetekkel a jövőben még hatékonyabban végezhető az élelmiszermentés. Az államtitkár megköszönte a Karitatív Tanács tagjainak egész éves helytállását, hangsúlyozva, hogy a hat legnagyobb hazai karitatív szervezet soha nem tért ki a pluszfeladatok vállalása elől. Kivették részüket a koronavírus-járvány elleni küzdelemből, a járvány miatt árván vagy félárván maradt gyerekek segítéséből, a horvátországi földrengés okozta károk elhárításából, most pedig készséggel kapcsolódnak be az élelmiszermentés magasabb szintre emelésébe is. Soltész Miklós szerint, ha sikerül a jelenleginél nagyobb mennyiségű élelmiszert megmenteni, az jelentős további támogatás lesz a segítségre szoruló embereknek, illetve az őket segítő, gondozó intézményeknek, szervezeteknek.