A tárcavezető szerint ezt az is mutatja, hogy a koronavírus-járvány idején egyedüli ágazatként nyolc százalékkal nőtt az élelmiszeripari export és két százalékkal a hazai termelés. Hangsúlyozta azt is, hogy az élelmiszeripar a járvány idején vált stratégiai ágazattá. Emlékeztetett, hogy a vidékfejlesztési programban ebben az európai uniós ciklusban 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, amely közel háromszor nagyobb, mint a korábbi ciklusban. Nagy István kiemelte, hogy fontos a generációváltás az élelmiszeripar területén, valamint az, hogy perspektívát lehessen nyújtani a fiataloknak, elsősorban képzés segítségével. Az Agrárminisztérium a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzés rendszerében, a tárca által fenntartott 55 szakképző intézmény 5 agrárszakképzési centrumban kezdte meg a tanévet. Élelmiszeripari képzés 19 helyen folyik, ezen belül kilenc intézményben tanbolt, tizenegyben pedig élelmiszer-feldolgozó tanüzem is működik - ismertette.

A tárcavezető kitért arra, hogy az élelmiszeripari kisüzemek és kisgazdaságok nemcsak nemzetgazdasági, hanem nemzetbiztonsági okból is fontosak, amire a koronavírus-járvány mutatott rá. A Food Industry elnevezésű, foglalkoztatási célú térségi akciótervvel kapcsolatban elmondta, hogy fontos a fenntartható agrárgazdaságra épített élelmiszerfeldolgozás, az innovációs lehetőségek kiaknázása, a technológiai fejlesztés erősítése, a feldolgozott élelmiszertermékek helyi értékesítési lehetőségeinek javítása. Utóbbival elérhetővé válik a térség nemzetközi versenyképességének növelése, a magas hozzáadott értékre épülő tudásgazdaság fejlődése és a lakosság életszínvonalának növekedése - mondta.

Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat elnöke, a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás soros elnöke azt emelte ki, hogy a Food Industry akcióterv célja a magyar-szlovák határmenti régióban a fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása, a munkavállalói mobilitás támogatása az élelmiszeriparban. Környezetvédelmi szempontból fontos, hogy az élelmiszert helyben készítsék, mert így a tevékenység ökológiai lábnyoma jelentősen csökken - jelezte. Beszélt arról is, hogy a koronavírus-járvány rámutatott az iparág egyik érzékeny pontjára, hiszen a lezárások és korlátozások idején nehézkessé vált a két ország közti átjárás.