Kifejtette: a pandémia, a háború, az energiaválság rávilágított, milyen sérülékenyek valójában a globális kereskedelmi ellátási láncok.    Ezért szükségessé vált a teljes értékesítési lánc újragondolása, átalakítása, új stratégia kialakítása. Egyre nagyobb szerepet kap a fenntarthatóság, a környezeti, ökológiai hatások csökkentése, miközben átalakulnak a vásárlói szokások - fogalmazott.

A változás az élelmiszeriparban a leginkább szembetűnő, az élelmiszervásárlásnál is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont, ugyanakkor a fogyasztók továbbra is árérzékenyek.

Hangsúlyozta: le kell számolni azzal a tévhittel, hogy a külföldi importáruk hosszú távon olcsók maradnak. Csak addig maradnak azok, amíg felesleget vezetnek le, és ameddig a hazai konkurencia megszűnik - mutatott rá.

Nagy István szerint a magyar áruk megbízhatósága és minősége mellett a fenntarthatósági szempontok, illetve a rövid ellátási láncok is a belföldön előállított termékek mellett szólnak, ezeket a forgalmazóknak is előnyben kell részesíteniük.
Megkerülhetetlen, hogy az infláció fokozatos csökkenésével párhuzamosan a kereskedelempolitika proaktív üzemmódra váltson - emelte ki.

A kormány célja a hazai élelmiszeripar fejlesztése - az import kiváltása hazai termékekkel, és a nemzetközi jelenlét, valamint az exportképesség erősítése - amelyre ebben az uniós finanszírozási ciklusban 750 milliárd forintot fordít.

Ezt a célt szolgálja az Élelmiszeripar Bajnokai Program, amely  támogatja a közepes és nagyvállalatok beépülését az ellátási láncokba, amely által csökkenthető az import, és növelhető a magyar termékek kivitele.

Október végéig az élelmiszeripari beszállítók 300-500 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhettek technológiaváltásra, összesen hatmilliárd forint értékben - ismertette a miniszter.

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke arról beszélt, hogy rendkívüli kihívást jelentett a gazdaság és a kereskedelem szektor számára a 2023-as év.

Az idén fennállásának 35. évfordulóját ünneplő szervezet tavasszal elfogadott ötéves stratégiájában a vállalkozói szektor érdekképviselete mellett aktívabb, támogatói szerepre törekszik. Ezt szolgálja a cégek adminisztratív terheit könnyítő  VOSZport szofvter elindítása, valamint energiahatékonysági és ESG (Environmental - környezeti; Social - társadalmi; Governance -irányítási) -tanácsadás - emelte ki.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta: az Európai Unióban a kereskedelmi szektorban 26 millióan dolgoznak, Magyarországon mintegy félmillióan. A kereskedelem az uniós GDP 8 százalékát teszi ki átlagosan, míg Magyarországon nagyobb súlyt, 11-12 százalékot képvisel. A szektor a legnagyobb adó-, járulék- és áfa-befizető.

2022-ben a teljes kiskereskedelmi forgalom - az online és csomagküldő szolgáltatásokkal együtt - 17 ezer milliárd forint volt, amely az idén várhatóan visszaesik. A fogyasztási adókra épülő gazdaságstratégiai rendszer, mint a magyar, azzal a veszéllyel jár, hogy ha csökken a fogyasztás, akkor jelentősen csökkennek az államháztartás bevételei - fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy az októberi adatok a korábbiaknál kedvezőbben alakulhatnak.

A kereskedelmi szektor előtt álló kihívások között említette a feszes munkaerőpiacot, amely automatizációval és robotizációval enyhíthető, valamint a mesterséges intelligencia térnyerését, a változó fogyasztói szokásokat és a szabályozói környezet változását.

Példaként az Európai Unió ESG irányelveinek gyakorlatba ültetését hozta, amely a multinacionális cégek beszállítói számára a jogszabályok életbe lépése előtt már piaci kényszer lesz. Elmondta, hogy a KAVOSZ, a VOSZ és az MKIK támogatásával igyekszik segíteni a cégeket az új fenntarthatósági kritériumok kidolgozásában.

A jövő évi minimálbérrel összefüggésben jelezte, hogy a cégvezetők átlagosan 10 százalékos béremeléssel kalkulálnak 2024-re.

Az ünnepségen átadták a Klauzál Gábor elismerő oklevelet és a Magyar Kereskedelemért Nagydíj kitüntetéseket.