A Kárpát-medencei Összefogás Fórum egy olyan ünnep, amely megmutatja, hogy a magyarság által javasolt térségi együttműködés milyen óriási felhajtóerőt jelent. A kormány az agrárpolitikában is odafigyel a nemzeti összetartozásra és a külhoni magyarságra. Élő és egyre szorosabb kapcsolatunk van a külhoni gazdákkal, falugazdászokkal, borászokkal. Megosztjuk, amink van, hogy több legyen, és tanúbizonyságát adjuk az egymás iránti szolidaritásnak, az együttműködés erejének – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, hétfőn Budapesten.

Az államtitkár hozzátette, 2010-ben indult el a határon túli magyarság egyesítése, és 2011-ben az alaptörvényben lett rögzítve, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségek iránt. A honosítással a határon túli magyarok közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé válhattak, és magyarok százezrei éltek is e lehetőséggel.

Farkas Sándor kifejtette, hogy az egyik legeredményesebb és leghatékonyabb program a Kárpát-medencei Falugazdász Program, amely 2018-tól indulhatott el a külhoni régiókban. A falugazdászokon keresztül élő kapcsolat alakult ki a külhoni gazdákkal. A gazdálkodók közül egyre többen kezdik felismerni ennek jelentőségét, hiszen növekvő számban fordulnak a falugazdászokhoz segítségért, legyen az szakmai vagy pénzügyi jellegű.

Az államtitkár ismertette, hogy a Kárpát-medencében tevékenykedő borászatok szervezett együttműködésének elősegítése, a Kárpát-medence történelmi borvidékeinek megújítása érdekében 2022-ben elindult  a Schams Ferenc Terv. Támogatási programok indultak továbbá a mezőgazdasági szakképző intézmények megerősítésére, fejlesztésére és a velük való együttműködésre.  Kiemelt prioritású területnek tartjuk a magyar nyelvű közép- és felsőfokú agrárképzés támogatását- tette hozzá.