A Dürer Irodaház, a Zugló Városközpont Irodaház, valamint a Budapart Irodaház esetében az átlagos négyzetméterár nettó 1.785.878 forint. A vásárlás előtt áttekintésre került a budapesti irodapiac az ár, a lokáció és a zöld, energiahatékonysági szempontok szerint. Ennek alapján megállapítható, hogy az átlagár alacsonyabb, mint a piaci ár, ráadásul az irodakomplexumok jobb lokációval, energiahatékonyabb működéssel rendelkeznek, mint a piacon elérhető és a kormányzati igényeket nem kielégítő alternatívák.

Ez már önmagában nézve is kifejezetten előnyös árnak minősül a fővárosi piacon. Ugyanakkor a három irodakomplexum az alapvető irodai műszaki felszereltséghez képest jelentős többlettartalommal rendelkezik annak érdekében, hogy az állami feladatokra vonatkozó szigorú biztonsági és üzemeltetési előírásokat képes legyen kielégíteni. Ez többek közt magasabb fokú és különleges biztonságtechnikai felszereltséget és IT rendszereket, vagy például a titkos ügyiratok kezeléséhez alkalmas infrastruktúrát jelent.

Megállapítható, hogy jelenleg a piacon nincs a három irodakomplexum jellemzőit magába foglaló irodaház kínálat, jellemzően régebbi építésű épületek elérhetők, amelyek a most épülő ultramodern állami irodaházakhoz képest általában korszerűtlenebb kialakítással, alacsonyabb energetikai besorolással és magasabb fenntartási költséggel rendelkeznek. Mindezen ingatlanok emellett döntően hasonló vagy magasabb négyzetméterárral rendelkeznek, mint a most épülő újak, miközben elhelyezkedésük is kedvezőtlenebb, ráadásul az állami működés már említett különleges biztonsági feltételeinek csak jelentős beruházásokat követően tudnának ezek az ingatlanok megfelelni.

A kormány célja az új irodakomplexumok megvásárlásával, hogy hatékonyabb működést és olcsóbb fenntartási költségeket érjen el, mivel az érintett szervezetek által jelenleg használt épületek többségében szerkezetileg és gépészetileg is elavultak. A korszerűtlen szigetelés és a nem kellően hatékony fűtési- és hűtési rendszerek miatt rendkívül magasak az energiaköltségek és drága az intézmények fenntartása. Emellett a régi, több esetben leromlott állapotú ingatlanok esetében állandó a felújítási kényszer, amely tovább drágítja az állam működését.

A költözés következtében csökken és rendszerszinten is alacsonyabbá válik a rezsiköltség, biztonságosabban és olcsóbban védhető objektumok jönnek létre, miközben a dolgozók a 21. század követelményeinek megfelelő irodákban dolgozhatnak.

A három irodakomplexumban összesen több mint 300 ezer m2 területen jönnek létre munkahelyek, amelyekben mintegy 30 állami, a kormány irányítása alatt álló szervezet és állami tulajdonú gazdasági társaság kerül elhelyezésre, az érintett szervezeti létszám közel 20 ezer fő. Ennek következtében jelentős ingatlanállomány szabadul fel Budapest belvárosában, amely egyrészt oldja a túlzott központi kerületi kormányzati koncentrációt, továbbá kiváló hasznosítási lehetőségekkel rendelkezik, ami szintén javítja a projekt megtérülését.

Összességében tehát elmondható, hogy ez a beruházás jelentősen könnyíti majd a költségvetés működési kiadásait, mindezt úgy, hogy érdemben hozzájárul majd a kormányzat fenntarthatósági, zöld, azaz klímapolitikai vállalásainak eléréséhez is.