Az 1990-es rendszerváltás ígéretét teljesíti be az ügynökakták feltárása

Az állambiztonsági szolgálatok múltjának feltárása az 1990-es rendszerváltás adóssága: több mint harmincöt év alatt lehetőség lett volna arra, hogy az ország szembenézzen a múltjával és megismerhesse a kommunista diktatúra szakszolgálataival együttműködők teljes névsorát, beszervezési kartonjukat, az általuk készített jelentéseket.

 

A titkosított iratokból kiderül, kik voltak annak a rendszernek a részesei. A cél, hogy szembenézzünk a múlttal, mert szembenézés nélkül nincs gyógyulás. A jogszabály a lehető legszélesebb körben oldja fel a nemzetbiztonsági minősítéseket, és az iratokat átadja az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárának, hogy kutathatók legyen.

Érzékeny feladat

Az iratok nyilvánosságának biztosítása során az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása, és a személyes adatok, valamint az elhunytakhoz fűződő kegyeleti jog védelme alapvető követelmény. A jelentésekben számtalan családi dráma, tragédia, gyarlóság olvasható. A dokumentumok alanyai a rendszer áldozatai. Az iratokból nemcsak a szolgálatokkal együttműködőkre fog fény derülni, de azokra is, akiket be akartak szervezni, de megtagadták az együttműködést. Ezek vagy a jelentésekből kiderülő konspirációs történetek elégtételt fognak adni az ellenállók hősiességének is.

Mi fog történni?

A törvény hatálybalépését követően a titkosszolgálatok kötelesek lesznek a náluk lévő valamennyi iratot, adatbázist átvizsgálni, és rövid határidővel dönteni arról, hogy a minősítést fenntartják-e vagy sem. Azok az iratok, amelyek titkosításának fenntartását a titokgazda nem kezdeményezi, átkerülnek a levéltárba, ahol a szakemberek elkezdik a szükséges elemzéseket és értékeléseket, hogy a dokumentumok 2026. október 22-én nyilvánossá válhassanak.

 

Azokat a dokumentumokat, amelyeknél a titokgazda a titkosítás fenntartását javasolja nemzetbiztonsági vagy más megalapozott érdekre hivatkozva, egy bizottság fogja véleményezni. Létrejön a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság, amelynek munkájában a nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok és jogászok is részt vesznek. A testületben több lesz a civil szakértő, mint a nemzetbiztonságot képviselő tag. Ez a garancia arra, hogy csak a legindokoltabb esetben maradhasson egy irat titkos.

 

A törvényjavaslat előírja azt is, hogy mindenki köteles a tervezet hatálya alá tartozó, jogellenesen birtokában lévő iratokat átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Az átadási kötelezettség elmulasztása büntetőjogi következményekkel járhat.

Milyen iratok lesznek nyilvánosak?

Első lépésben az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz nyilvános. A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák. A mágnesszalagokként említett adathordozóra 1990 januárjában a G-, H- és K-adattárat másolták át. A „G” adattár az ún. operatív nyilvántartást, a „H” adattár az ún. hálózati nyilvántartást, a „K” adattár a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazza. Ezeket rendszerezés nélkül, ömlesztve másolták át a szalagokra.

 

A feltárás második lépéseként a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a rólunk készült értékeléseket teszik közzé. Ezekből a dokumentumokból az derül ki, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek. Ezzel egyidőben, folyamatosan közzéteszik az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat is, legkésőbb az év végéig.

Minden adat nyilvános lesz?

Nem. A megjelenő aktákból kitakarják a személyi azonosítókat (igazolványszám, útlevélszám). Nem lesznek láthatóak az olyan különösen érzékeny adatok sem, mint az egészségi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. Ennek oka, hogy a jelentésekben szereplő megfigyelt személyek voltak az áldozatok, akiknek a személyiségi jogait védeni kell. Ugyancsak név nélkül szerepelnek majd az esetleges harmadik személyekről írt információk, ahol ez indokolt.

Mi a haszna a nyilvánosságnak?

A múlt megismerése, a történelmi igazságtétel és a kutatás elősegítése. A rendszerváltás előtt az állambiztonsággal együttműködő, vagy az azzal kapcsolatba került személyek listájának a megismerése hozzá fog járulni a múlt és a jelen megértéséhez, feldolgozásához. A törvényjavaslat célja, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, és a jelenleg is fennálló nemzetbiztonsági érdekek védelme között.

Társadalmi egyeztetés

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsájtja az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról készülő törvényjavaslatot. Bárki elmondhatja véleményét, javaslatait a társadalmi egyeztetés weboldalán.