Nagy István kiemelte, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködésben olyan látogatóközpontot alakított ki, amely a fenntartható turizmus minőségi fejlesztéséhez is hozzájárul. A bemutatóterem, a hazai fajokat felvonultató vadaspark és az oktató programok új szemléletmódot képviselnek, mert az erdő egészének szolgáltatásait mutatják be - mondta, hozzátéve, hogy ebben az egységben kell az erdőkre tekinteni, mint legfontosabb természeti erőforrásra.

Fotó: Fekete István

Az agrárminiszter szerint ma idehaza az átalakuló és megújuló Soproni Egyetem áll a legközelebb ahhoz az oktatási szemlélethez, amely hozzájárulhat az ember és a természet közti harmónia ismételt megteremtéséhez, mert a fenntarthatóság gondolata köré új tudásközpont szerveződik. A TAEG erdeje és szervezete pedig teljes egészében az egyetemi oktatást szolgálja, de az Agrárminisztérium alá tartozó 21 állami erdőgazdaság is aktívan bekapcsolódik a gyakorlati képzésbe - mondta.

A tárcavezető fontosnak és támogathatónak nevezte azt a törekvést, hogy Sopronban helyet kapjon egy új szemléletű ökoturisztikai képzés, amelyhez jó alapot biztosít a TAEG munkája. Nagy István felidézte, hogy az AM alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok a 2021 óta tartó fejlesztéseknek köszönhetően évente mintegy ötmillió látogatót fogadnak a kiépített létesítményekben, további több tízmillió alkalommal pedig egészséges környezetet kínálnak sétákhoz, kiránduláshoz és túrákhoz.

Fotó: Fekete István

Hozzátette, hogy 2010 óta több mint 22 milliárd forintot fordítottak kilátók, ökoturisztikai központok, erdei iskolák, erdei vasutak fejlesztésére és hasonló nagyságrendet képviselnek a folyamatban lévő beruházások is. Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a járvány ideje alatt a hazai erdők látogatottsága közel 30 százalékkal emelkedett, különösen a városi erdőkben.

Sándor Gyula, a TAEG Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a látogatóközpont a Bejárható Magyarország program részként valósult meg. A látogatóközpont célja, hogy az erdei ökoszisztémát mutassák be szórakoztatóan és tudományosan, ugyanakkor testközelből, emellett megmutassa az ember helyét a természetben - mondta. Kitért arra is, hogy a Soproni Parkerdő évente mintegy egymillió látogatót fogad, de a járvány ideje alatt 25-30 százalékkal emelkedett a látogatószám. A cég jelenleg tíz tanösvényt, kilenc kilátót, látogatóközpontot, turistaházat, közel 400 kilométer turistautat, erdei tornapályát, erdészeti erdei iskolát, történelmi emlékhelyeket, piknikező és pihenőhelyeket üzemeltet.

Fotó: Fekete István

Farkas Ciprián polgármester azt emelte ki, hogy az Erdő Háza 550 négyzetméteren mutatja be a Soproni Parkerdő élővilágát, 3D-s technika segítségével eleveníti meg a magyarországi nagyvadfajokat, valamint néhány, a területen élő apróvadfajt is. Hozzátette, hogy a beruházás jól kiegészíti a Lőverekben a Modern városok program részként megvalósult, vagy jelenleg is zajló fejlesztéseket.

Seregi János, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökhelyettese szerint ezzel a beruházással olyan generációt tudnak nevelni, akik számára a természet szeretete és védelme belső igény lesz, egy magától értetődő feladat.

Fotó: Fekete István

Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatója arról beszélt, hogy hazánk turisztikai kínálata a következő években teljesen meg fog újulni. Részletezte, hogy a cél az volt, hogy a turisztikai térségekben frissített kínálattal várják a belföldi és külföldi vendégeket a járványt követően, és ennek egyik "fontos ékköve" az Erdő Háza látogatóközpont. Kitért arra is, hogy a járvány időszakában felértékelődtek idehaza a szabadidő aktív eltöltésének a lehetőségei. Részletezte, hogy a gyalogos, kerékpáros túrák és szolgáltatások iránt megnőtt a kereslet, így fontos, hogy az aktív és ökoturisztikai szolgáltatásokat, létesítményeket hálózatba lehessen kapcsolni, hogy a vendégek ne csak egy lokális célpontot vegyenek igénybe.

(MTI)