Nobilis Márton a Táplálkozás, életmód, testmozgás Platform (TÉT) szakmai fórumsorozatán hangsúlyozta, hogy az új tápértékjelölési rendszer nem jelenthet hátrányt a hagyományos élelmiszereknek, és kialakításánál figyelembe kell venni az egyes tagállamok étkezési kultúráját. Hozzátette azt is, az új rendszer nem vezetheti félre a fogyasztókat, az egységes belső piac és az egyenlő verseny érdekében kell működnie és önkéntesnek kell lennie.

A minisztérium a TÉT Platformmal közösen, mintegy 4000 magyar háztartás bevonásával kutatást végzett, amelynek eredményei segítséget nyújthatnak az optimális uniós szabályozás létrejöttéhez - jegyezte meg.
A felmérésből kiderült, hogy a magyar fogyasztók árérzékenységük ellenére is keresik a minőségi élelmiszereket, és nagy figyelmet fordítanak az élelmiszerek cukor- és szénhidráttartalmára. A kutatás - összhangban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tapasztalataival is - egyértelműen rámutatott a fogyasztói tudatosság növekedésére. A jelenlegi szabályozást sokan hasznosnak tartják, bár a betűk láthatóságát a termékeken javítanák, és szükség lenne a feltüntetett információk értelmezésének elősegítésére - mondta.
Fazekas Ildikó, a TÉT Platform Egyesület elnöke is arról beszélt, hogy a fogyasztók sokszor nem értik a jelöléseket, ezért fontosnak nevezte az edukációt ezen a területen.
A reprezentatív kutatás 3288 háztartás bevonásával készült, a megkérdezett fogyasztók 44 százaléka volt elégedett a címkéken feltüntetett információkkal, 88 százalékuk könnyen tudja értelmezni azokat, 62 százalék veszi figyelembe a tápanyagtartalmat, és 44 százalék úgy gondolja, hogy könnyen tudja értelmezni a feltüntetett tápanyagérték jelentését.