Alig van már olyan pontja a világnak, ahol nincs háborús konfliktus, katonai összecsapás
Alig van már olyan pontja a világnak, ahol nincs valami háborús konfliktus, katonai összecsapás. Távol-Keleten Pakisztán és Afganisztán között háború zajlik és most Izrael és az Egyesült Államok mért megelőző csapást Iránra, ahol az atomfegyver fejlesztésével kapcsolatos tárgyalások kudarcot vallottak - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György hozzátette: Irán visszalőtt, több térségbeli arab országot - még Szaúd-Arábiát, Katart és másokat is - támadás ért, rakétatámadás, ami számos ott tartózkodó külföldi, köztük magyar állampolgárt is érint. Mint minden háborúnak, ennek is komoly kockázata, hogy eszkalálódik, egyre nagyobb erőkkel és egyre fenyegetőbb fegyverekkel vívják meg. Hozzátette: az iráni válaszcsapások azt jelzik, hogy Irán elszánta magát a háborút mellett, és a térségbeli szövetségesei is - akik különféle terrorszervezetek révén eddig is iráni irányítás alatt működtek - szintén háborút kezdenek, akár szárazföldi csapatok elleni támadásokkal is Izraellel szemben - tájékoztatott.
A helyzet a Közel-Keleten több súlyos következménnyel jár: az egyik a kőolajszállítás megakadályozása a Hormuzi-szoroson keresztül, ahol az Európába irányuló olajszállítás jelentős része bonyolódik. Ez kihatással lesz az olaj és az üzemanyagok árára - mutatott rá. Következménye lehet még újabb és újabb államok érintettsége és a térségbeli menekülthelyzet változása, akár a magyar határon is - sorolta. A háborús konfliktus az egyébként is konfliktusokkal terhelt európai helyzetet tovább súlyosbítja, ahogy jelentős hatással van a Barátság kőolajvezeték ukrán lezárása is - összegezte. "Ez a példátlan, nemzetközi jogilag kezelhetetlen, minden szerződéssel ellentétes lépése az ukrán államnak" súlyos kihatásokkal fenyeget Európa-szerte, de mindenekelőtt Magyarországon - mondta Bakondi György.
A műsorban elhangzott: az Eurostat adatai szerint 2024-ben 4,2 millió bevándorló érkezett a kontinensre, nem európai uniós országból. Emellett másfél millióan költöztek egyik tagállamból a másikba. Tavalyelőtt uniós szinten 1000 lakosra 9,2 nem uniós bevándorló jutott.
Bakondi György kiemelte, egy illegálisan tartózkodó ember bűncselekményből tud csak megélni, ezért az illegális migráció súlyos közbiztonsági fenyegetést jelent mindenekelőtt, "ezt igyekeznek Nyugaton nagyon gondosan elhallgatni".
Másrészről, például Spanyolországban, az illegális migrációt pozitívumnak tekintik, és a közelmúltban hoztak arról döntést, hogy 500 ezer eddig beérkezett illegális migráns kap állampolgárságot - tájékoztatott. Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek majd szavazhatnak a választásokon - jegyezte meg. Hozzátette: nyilván arra számít a baloldali liberális kormányzat, hogy hálásak lesznek azok, akiknek ezt lehetővé tették és így hosszú távon is biztosított az hatalmon maradásuk. Ezek a megfontolások tévesek, de leginkább az a figyelemre méltó, hogy Európa-szerte még mindig hatályos a kvóták szerinti elosztás, sőt, fenyegetőznek, bírságolják azokat az államokat, ahol nem akarják ezt végrehajtani.
Bakondi György ennek kapcsán hangsúlyozta: a magyar kormány mindent megtesz, hogy ez ne következzen be. Ez az a politikai fenyegetés, amely miatt Magyarország szüntelen politikai nyomás alatt áll, és amelyek miatt különféle veszélyeket, különféle bírságokat, büntetéseket kell elszenvedni - közölte. A magyar kormány azonban ragaszkodik ahhoz, aminek eredményeként biztonságosak a mindennapok - mondta.
