Agrár mentőcsomag az aszályhelyzet, az elemi károk és a piaci válság kezelésére
A Kormány az energiaválság megoldása mellett kétnapos kormányülésen döntött a rendkívüli agrár mentőcsomag és strukturális reform bevezetéséről, az agrárkamarai törvény módosításáról, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításának gyakorlati lépéseiről, illetve a tűzifa adójának 5 százalékra történő csökkentéséről.
Módosítják az agrárkamarai törvényt, mentőcsomag az aszálykárok kezelésére
A Kormány benyújtotta az agrárkamarai törvény módosítását, amely három fő területen hoz strukturális változásokat a hazai agrárium védelmében és megerősítésében. A parlamenti és szakminisztériumi egyeztetések után véglegesített döntések egyszerre garantálják a termelők anyagi tehermentesítését és az érdekképviselet politikai függetlenségét.
A Kormány rendkívüli agrár mentőcsomagot és strukturális reformot vezet be az aszály, az elemi károk és a piaci válság kezelésére. Ennek keretében 2026 szeptemberétől egy 106 milliárd forintos szuperelőleg-program indul, amely 150 ezer gazdának nyújt emelt, 75 százalékos kifizetést. A tavaszi károk enyhítésére hektáronként 100 ezer forintos előleget biztosítanak, valamint 6 milliárd forintnyi uniós válságforrást hívnak le. Emellett a Kormány támogatja, hogy a Kamara eltekinthessen a tagdíjak befizetésétől, ami 18,6 milliárd forint tehermentesítést jelentene több, mint 400 ezer termelőnek. Végül szigorítják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara politikai függetlenségét: egyéni országgyűlési képviselőjelölt nem tölthet be kamarai tisztséget, a működőképességet pedig szükség esetén kamarai biztos garantálja.
Új szakaszába lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozása
A törvény múlt heti elfogadását követően a Kormány a héten döntött a szervezet felállításához és működéséhez szükséges költségvetési források biztosításáról. A hivatal a Kormánytól függetlenül, a végrehajtó hatalomtól elkülönülten fog működni, és a későbbiekben is kizárólag a Parlamentnek tartozik majd beszámolási kötelezettséggel. Az NVVH működése azután kezdődhet meg, hogy az Országgyűlés megválasztja a szervezet elnökét és négy alelnökét. A vezetők kiválasztási folyamata már kezdetét vette, a pozíciókra augusztus 16-áig lehet benyújtani a pályázatokat az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságához. A beérkezett pályázatok értékelését követően a bizottság augusztus 25-e és 27-e között tartja meg a jelöltek nyilvános meghallgatását. A kiválasztási folyamat zárásaként az Országgyűlés még a hónap vége előtt, egy rendkívüli ülés keretében dönt a bizottság által javasolt jelöltek megválasztásáról, amellyel a hivatal megkezdheti operatív tevékenységét a nemzeti vagyon védelme és visszaszerzése érdekében.
A Kormány a közpénzek átláthatóságának növelése és az uniós Helyreállítási Alap (RRF) 63. mérföldkövének teljesítése érdekében módosította a Központi Információs Közadat-nyilvántartás szabályait.
A 2026. augusztus 26-án életbe lépő döntés értelmében a köztulajdonú vállalatok, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat tagjai is adatnyilatkozat-tételre kötelezetté válnak. Az érintett szervezeteknek legfeljebb kéthavonta kötelező frissíteniük a felületen a szerződéseikkel, közbeszerzéseikkel, kifizetéseikkel és partnereikkel kapcsolatos részletes adatokat. A folyamatot automatizált adatbeemelés támogatja, a nyilvántartásban szereplő információkhoz pedig bárki díjmentesen, regisztráció nélkül, letölthető és gépileg feldolgozható formátumban hozzáférhet.
Többletforrások a debreceni, a sármelléki és a Pécs–Pogányi repülőtereknek
A Kormány döntött arról, hogy biztosítja a súlyos likviditási gondokkal küzdő debreceni, sármelléki és a Pécs–Pogányi repülőtér idei működéséhez szükséges forrást. A döntés értelmében összesen 5 és fél milliárd forint többletforráshoz jutnak az érintett repülőtereket üzemeltető társaságok, valamint a debreceni és a sármelléki repülőteret tulajdonló Nemzeti Regionális Repülőtér Üzemeltető Holding Kft. A többletforrásra azért van szükség, mert anélkül a társaságok fizetésképtelenné válnának és a repülőterek leállnának, ezzel pedig 250 munkahely szűnne meg. Mindhárom regionális repülőtérre igaz, hogy fontos turisztikai és területfejlesztési szerepet tölthetnének be, de jelenleg az utasforgalmuk alacsony, így nincs akkora bevételük, melyből finanszírozni lehetne a működési költségeket.
Jogosítvány- és GKI-támogatási rendszer a gyermekvédelemben élő fiatalok részére
A kormány módosítja a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok jogosítvány- és gépjárművezetői képesítésének támogatási szabályait. A döntés nem a program célját változtatja meg, amely továbbra is a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit és társadalmi mobilitását segíti. Az érintett intézményekkel folytatott egyeztetések alapján a finanszírozási rend és a részletszabályok pontosítása további technikai felkészülést igényel.
Meghosszabbítják a Krónikus Betegségmenedzsment Programot
A Kormány döntése értelmében 2027. június 30-ig meghosszabbítják a Krónikus Betegségmenedzsment Programot, amelynek elsődleges célja a leggyakoribb krónikus betegségekben – így a magas vérnyomásban, a cukorbetegségben, a szív- és érrendszeri, valamint a krónikus tüdőbetegségekben – szenvedők magas szintű, háziorvosi szintű gondozása.
Döntés született az elszámolási szabályok könnyítéséről is. A jövőben, ha a meghatározott gondozási terv legalább 75%-a teljesül, a háziorvosi praxis mentesül a visszafizetési kötelezettség alól, és az elvégzett munka arányában megkapja a járó finanszírozást.
A kulcsfontosságú döntések mellett pedig a szaktárca folytatja a praxis-közösségek szakmai támogatását, a szükséges eszközök beszerzését és az orvosok, szakápolók képzését.
Szigorúbb szabályozás a dohányreklámok ellen
A Kormány a népegészségügy védelmében egy jogi hézag megszüntetésével megtiltja, hogy a dohányipari vállalatok a társadalmi felelősségvállalási programjaikat burkolt reklámra vagy imázsépítésre használják. A módosítás értelmében a jövőben ezek a tevékenységek kizárólag olyan módon valósulhatnak meg, amelyek semmilyen formában nem alkalmasak a márkák iránti fogyasztói bizalom növelésére, illetve a vállalatok társadalmi elfogadottságának marketing célú erősítésére.
Népegészségügyi szűrések átvilágításáról és fejlesztése
Magyarországon a daganatos megbetegedések és halálozások aránya meghaladja az uniós átlagot, miközben a hazai szűrési részvétel alacsony és folyamatosan csökken. Míg az Európai Unióban a nők 54 százaléka jár emlőszűrésre, 56 százaléka méhnyakszűrésre, a jogosultak 35 százaléka pedig vastagbélszűrésre, addig Magyarországon ezek a mutatók mindössze 30, 26, illetve 8 százalékot érnek el. A kritikus helyzet javítására a kormány elfogadta a szervezett népegészségügyi szűrések átvilágításáról és fejlesztéséről szóló előterjesztést. Az intézkedés célja nem a vizsgálatok típusának növelése, hanem a jelenlegi hálózat hatékonyságának maximalizálása, a hozzáférés biztosítása, valamint a lakosság ösztönzése az ingyenes állami szűrővizsgálatok igénybevételére.
Szigorodnak a cirkuszi vadállatok tartásának szabályai
A kormány döntése értelmében 2027. január 1-jétől jelentősen szigorodnak a cirkuszokban tartott vadállatokra vonatkozó előírások. A növekvő társadalmi és állatvédelmi elvárásokkal, valamint a nemzetközi gyakorlattal összhangban a jövőben bizonyos vadon élő állatfajok és hibridjeik beszerzése, szaporítása, tartása, betanítása és szerepeltetése tilos lesz a hazai cirkuszi produkciókban.
A döntést a fellépésekkel és a szállítással járó megterhelés csökkentése, az állatok védelme, valamint a közönség biztonságának növelése indokolja. A jogszabály hatálybalépésekor már jogszerűen tartott állatok a cirkuszoknál maradhatnak, de szaporításuk, idomításuk és bemutatásuk a továbbiakban már nem engedélyezett. Az intézkedéssel Magyarország felszámolja a korábbi részleges szabályozás hiányosságait.
Csökkentik a tűzifa ÁFA-ját
A Kormány döntése értelmében igazságosabbá válik a rezsicsökkentés rendszere, miután a tűzifa általános forgalmi adójának (áfa) kulcsa a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökken. Az intézkedés közvetlen segítséget nyújt azoknak a családoknak, akik nem gázzal vagy távfűtéssel fűtenek – így eddig kimaradtak a rezsivédelmi kedvezményekből –, és akik számára a téli időszak kifejezetten komoly anyagi megterhelést jelent.
A 2026. szeptember 15-én életbe lépő adócsökkentés a hagyományos tűzifa minden formájára vonatkozik, így a kedvezményes, 5 százalékos kulccsal lesz megvásárolható a rönkfa, a hasított és a méteres tűzifa, a tuskó és a rőzse is. A fűtési költségek mérséklése érdekében a könnyítés kiterjed a modern, préselt és tömörített fatüzelő anyagokra is, mint amilyen a pellet és a fabrikett.
A minisztérium a bevezetést követően folyamatosan ellenőrzi és monitorozza a piaci árakat, megakadályozva, hogy az áfacsökkentés a kereskedők nyereségét növelje a fával fűtő családok valós tehermentesítése helyett.