A háromnapos soproni kormányülésen foglalkoztak a kormánytagok Magyarország 2030-ig tartó energiastratégiájával Lantos Csaba energiaügyi miniszter előterjesztésében. Ebben továbbra is jelentős szerepet fog játszani az atomenergia, a megújuló energiák, ezen belül is a napenergia, és hálózatfejlesztésre is szükség van.
Ha a kormány meg tud állapodni az Európai Unióval, és fel tudja venni nem csupán a helyreállítási alap minden országnak járó, vissza nem térítendő részét, hanem a hitelrészét is, akkor azt döntően az energetika területén szeretnék elkölteni. A forrásokat a villamosenergia- és a földgázhálózat fejlesztésére, illetve a villamosenergia-hálózat digitalizálására fordítanák. Ez digitális fejlesztéseket jelentene a Mavirnál és az MVM-nél, illetve 2030-ig egymillió okosmérő telepítését is.
A gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai szintén kiemelt fontossággal bírnak, ahogyan az Adria-vezeték kapacitásának bővítése is. Ha ma Oroszországból nem érkezne kőolaj, akkor kizárólag tengeri szállítással, ezen a kőolajvezetéken lehetne megoldani Magyarország kőolajellátását, azonban a vezeték kapacitása csak 70-80 százaléka a szükségesnek. Ezért ez kiemelt fontosságú projekt, amit Horvátországgal együttműködve szeretne Magyarország megvalósítani. Szintén fontosak a vízközművek ellátásbiztonsági célú energiahatékonysági beruházásai.
A kormány az iparfejlesztést illetően is megfogalmazta a legfontosabb teendőket: az ipari parkok ellátását biztosító víziközmű-vállalatok energiahatékonyságú célú fejlesztését, valamint a zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítését és fejlesztését, illetve a zöld technológiák alkalmazását, ami elsősorban a meglévő ipari folyamatokban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését jelenti. Szintén fontos kormányzati célkitűzés a Dunai Finomító átállítása többféle forrásból származó kőolaj feldolgozására, valamint a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztése, a hidrogénelőállítás, az energetikai kutatás, az innováció és mintaprojektek támogatása. A kormány szeretné fokozni az energiaszuverenitást, amihez szükséges a belföldi szénhidrogén kitermelést növelése. Ez a Mollal és az MVM-mel való együttműködésben valósulhat meg.
A középületek energiahatékonysági fejlesztését fel kell gyorsítani: Ne legyen még egy olyan tél, amikor az energiával való spórolás miatt a köztisztviselők számára is jelentős áldozatot kívánó szabályokat kell elfogadni. A lakosság energiahatékonysági beruházásait is támogatni szükséges.
Az energiastratégia része az alternatív meghajtású mobilitás fejlesztése, ami a vasúti gördülő állomány villamosítását, elektromos buszok beszerzését, az elektromobilitás támogatását jelenti. Ebben a legnagyobb előrelépés - ami az évtized végére reális - a hidrogén-meghajtású buszok és nehézgépjárművek támogatása.
Megosztom