A miniszter csütörtökön a TECHXPO rendezvényén azt mondta, bízik abban is, hogy a digitális aláírás és a digitális okmány is elterjed, mert ezzel egyszerre spórolunk, kíméljük a környezetet és a bürokráciát is csökkentjük.

Ismertette, a DÁP szeptemberben indult, mostanra 350-360 ezer ember telepítette a telefonjára az alkalmazást. Cél, hogy 2026 közepére-végére ez a szám 3-5 millió legyen - tette hozzá.

Rogán Antal arról is beszélt, hogy egy "csendes digitális forradalom" zajlik, amely lassan átszövi a hétköznapokat, "beszippant" mindenkit, mert annak vívmányaival egyszerűbb az ügyintézés. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az emberen múlik, használja-e a DÁP-ot, mire használja, mit bocsát a rendelkezésére és mit nem.

A miniszter szerint a digitális forradalomban az államnak három feladata van, köztük az, hogy "okos, értelmes" szabályokat alkosson, mert szabályokra a digitális világban is szükség van. Az állam feladata továbbá, hogy a közszolgáltatásokat a lehető legegyszerűbben és a lehető legnagyobb számban tegye elérhetővé digitálisan, továbbá, hogy garantálja az ügyintézés biztonságát.

A legtöbben el sem tudják képzelni az életüket okostelefon nélkül; a magyar állampolgárok 89 százaléka rendelkezik ilyen eszközzel, jelentős részük nem is eggyel. És miközben a magyarok 89 százaléka az okostelefonnal ügyeket intéz, tájékozódik a világban, szórakozik, kapcsolatot tart, bele sem gondol hogy az eszköz sok minden másra, például a személyazonosság igazolására is alkalmas - mondta.

Megjegyezte: az okostelefonokban ma meglévő technológia talán az egyik legbiztonságosabb, amit azonosításra lehet használni; a legtöbb, okostelefonban lévő chip biztonságosabb, mint amit ma a személyi igazolványban használnak.

A Digitális Állampolgárság Programmal az a cél, hogy "a kanyarban előzzünk, olyat hozzunk létre, ami jó minden magyarnak, jó a magyar gazdaságnak és követendő példa lehet" - fogalmazott Rogán Antal.

Hozzátette: az alkalmazás elsősorban, de nem kizárólag a személyazonosításról szól. Az valójában egy "kulcs", amely alkalmas arra, hogy "bármilyen ajtón belépjünk vele", legyen az állami szolgáltatás, ügyintézés vagy a saját bankszámlánk.

A miniszter a DÁP további fejlesztéséről azt mondta, elsőként az azonosítás lehetőségét biztosították, januártól ehhez kapcsolódik egy digitális aláírás is, amelyet bármilyen tranzakcióban fel lehet használni. Ez az állami ügyintézés új szintjét jelenti.

Elmondta azt is, életesemény alapú ügyintézést kívánnak megteremteni. Azt, hogy például egy gépjármű-adásvétel esetén ne az ügyfélnek kelljen öt-hat helyről beszereznie az iratokat, hanem elindul egy folyamat: az állam összegyűjti és az ügyfél elé tárja az adatokat, amelyek a rendelkezésére állnak, így az ügy könnyebben intézhető lesz.

Rogán Antal hangsúlyozta: az állam nem fog többet tudni az állampolgárairól, mint amit eddig is tud bárkiről, másrészt "bármelyik komoly cég" többet tud rólunk, mint az állam.

Szólt a fejlesztés mögött húzódó szemléletváltozásról is. Azt mondta, a korábbi felfogást - amely szerint az adat az államé - megfordították: most az állampolgárnak vannak adatai, amelyeket a saját belátása szerint bocsát akár az állam, akár például egy bank vagy adásvételnél egy másik ember rendelkezésére, de csak annyit, amennyire szükség van az ügy elintézéséhez.

Both András, az IdomSoft Zrt. vezérigazgatója előadásában elmondta, a dap.gov.hu oldalon egyre bővülő tartalommal találkozhatnak a felhasználók, ezzel párhuzamosan elkezdődött egy olyan, 400 ezer állampolgár bevonásával zajló tesztelési fázis, amelyben a fizikai okmányokat az okostelefonok helyettesítik.

Ennek előnye, hogy nem kell megjegyeznie az állampolgárnak a rendszerekhez szükséges belépési jelszavait, ezt a telefonjukkal, illetve az azon lévő biztonságos azonosítási rendszerrel tudják majd megtenni - ismertette a vezérigazgató, megjegyezve, a tervek szerint 2025. június 1-jétől 208 társaság, többek között bankok, biztosítók és közművek oldalára be lehet majd lépni ezzel a nagyon biztonságos azonosítási módszerrel.

Both András emlékeztetett, megjelent az első digitális okmány, az erkölcsi bizonyítvány, ennek létrehozásában azonban nem a műszaki megoldások alkalmazása, hanem a jogi intézmény megalapítása jelentett nagy nehézséget. A vezérigazgató hozzátette, az első digitális okmány bevezetését követi majd például az anyakönyv és az érettségi bizonyítvány, vagy bármelyik ilyen típusú okmányunk.

(MTI)