Az Energiaügyi Minisztérium előkészítette és társadalmi egyeztetésre bocsátotta a legmagasabb szintű energetikai jogszabályok időszerű módosításait. Az őszi parlamenti ülésszakra előterjeszteni kívánt változtatások jelentős része a zöldenergia hasznosítás további térnyerését, az időjárásfüggő megújulók lendületes terjedése okozta kihívások kezelését szolgálja. A tervezett előírások egyebek mellett megkönnyíthetik a társasházak számára a napelemes rendszerek telepítését, felgyorsíthatják az áramhálózat rugalmasságát növelő fejlesztéseket, hozzájárulhatnak a háztartási méretű kiserőművek termelésének mérhetővé tételéhez.

Az energiaközösségekkel kapcsolatos szabályozás a társasházakra vonatkozó speciális rendelkezésekkel egészülhet ki. A háztartási méretű naperőművek darabszáma 2022 eleje óta kétszeresére nőtt Magyarországon. Jelenleg már több mint 283 ezer üzemel belőlük, többnyire családi házak vagy melléképületeik tetején. A tervezett új rendelkezések a városi lakóközösségek számára könnyíthetik meg, hogy áramfogyasztásuk részleges fedezése, energiaköltségeik csökkentése érdekében napelemes rendszert telepítsenek. A társasházi energiaközösségek az ingatlantulajdonosok egy részének részvételével is megalakíthatók lesznek. A jellemzően közös tulajdonba tartozó tető használatához meg kell szerezni a társasház előzetes hozzájárulását. A lehetséges elszámolási modellek egyikében a társasház forgalomarányos rendszerhasználati díjvisszatérítésben részesülhet, ennek mértékét a törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozhatja meg.

A háztartási méretű naperőművek összes beépített teljesítménye közel 2600 megawatt, mára jócskán meghaladja a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjainak kapacitását. Termelésükről azonban jelenleg csak nagyon kevés tudható, pedig az adatok naprakész ismerete elősegíthetné a megtermelt zöldenergia hatékonyabb felhasználását, a hálózati fejlesztések valós igényekhez igazodó tervezését, ütemezését. Az egyéni inverteradatok gyűjtése a szabálytalan üzemeltetés kiszűrését is szolgálhatná. A tervezet szerint az elosztók és felhasználók kötelesek együttműködni az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjével az adatgyűjtésben. A távoli leolvashatóság érdekében lényegében internetkapcsolatra van szükség, amely az üzemelő rendszerek több mint kétharmadánál rendelkezésre áll. E képesség meglétét az elosztói szabályzatok alacsonyabb szinten eddig is előírták. A felmenő rendszerű bevezetés szerint az új igénybejelentések esetén e kötelezettség 2025 januárjától, a működő vagy már beadott igénybejelentéssel rendelkező kiserőművek esetében 6-8 hónappal később léphet életbe. A módosítással minden napelemes termelés láthatóvá válik a hálózatüzemeltetők számára, ezzel jelentősen nő az üzembiztonság szintje. Az intézkedés a zöldenergia termelés további növekedését, hatékonyabb rendszerbe illesztését is szolgálja, ezzel erősítve Magyarország energiaszuverenitását és a hazai ellátás biztonságát.

A gyakorlati tapasztalatokon alapuló több javaslat háríthatja el vagy mérsékelheti a hálózati infrastruktúra fejlesztését gátló, lassító akadályokat. Így például a rendelkezések egyértelműen kimondhatják, hogy a meglévő középfeszültségű szabadvezetékes hálózaton új vezetékjogi eljárás nélkül is el lehet helyezni oszloptranszformátort. A törvénymódosítás tartalmazza az ipari termelők hálózati hozzáférései megszerzésének széles körű iparági egyeztetéseken kialakított, felülvizsgált szabályait. A módosítások elfogadása esetén a jövőben kisfeszültségű elosztóhálózatra betáplálási céllal kizárólag háztartási méretű kiserőművek lesznek csatlakoztathatók. A nagy- és középfeszültségű hálózatra termelői csatlakozás legfeljebb kétévente meghirdetett pályázat alapján történhet. A kiírható szabad kapacitások mértékét és a csatlakozás legkorábbi időpontját járásonként és technológiákra lebontva az érintett kormányzati szereplőkből álló bizottság segítségével a szakminiszter határozhatja meg. A tervezet a lekötött teljesítmények hatékonyabb kiaknázása érdekében rendelkezik a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatáról is. Egyebek mellett a felhasználó a hatályos szabályozás szerinti öt helyett már két év után elveszítheti a csatlakozási ponton lekötött, de általa ki nem használt teljesítmény feletti rendelkezési jogát. Az új előírások integrált építési és környezetvédelmi eljárást vezethetnek be a fél megawattnál nagyobb beépített teljesítményű nap- és szélerőművek létesítésének, bővítésének gördülékenyebb engedélyeztetése érdekében.

A törvénymódosítási csomag részeként a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felhatalmazást kaphat a nyilvános elektromos és egyéb alternatívüzemanyag-töltőpontok nyilvántartásának vezetésére. A fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítását mozdítja elő többek között a hidrogén földgázba keverhetőségének rendezését célzó szabály is.

Magyarország öles léptekkel halad a sikeres zöld átállás felé. A 2030-ra megcélzott vállalások közül több már teljesült: az üvegházhatású gázok kibocsátása terén az 1990-es bázisévhez képest tavaly elértük a 43 százalékos csökkentést. A következő évtized elejére kitűzött 40 százalékos elvárást ezért is emelheti a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgált változata 50 százalékra. Naperőművi kapacitásból október elejére a korábbi 2030-as célértéknél ötödével több, mintegy 7200 megawatt állt rendelkezésre hazánkban. A NEKT új vállalásként így a megelőző várakozást kétszeresen felülmúló beépített teljesítménnyel, 12 ezer megawattal számol 2030-ra. A társadalmi egyeztetésre induló törvénymódosítások a legfrissebb szakpolitikai dokumentumhoz igazítják, a hatályos 14 százalékról 25 százalékra javasolják emelni a megújuló részarány célértéket a közlekedésben. A 2024. október 23-ig véleményezhető tervezetek a kormányzati honlapon érhetők el.