A vagyonelkobzást is érintő törvénymódosítást nyújtott be a kormány
Egy 2024-es európai parlamenti és tanácsi irányelv is indokolja, hogy a kormány módosítsa a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló jogszabályokat. Az erről szóló javaslat is része a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló előterjesztésnek.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény tervezett módosítása értelmében nemcsak azok számíthatnak vagyonelkobzásra, akik az eljárást megelőző öt évben bűnszervezet tagjaként szereztek vagyont, hanem azok is, akik tőlük származó vagyonhoz jutottak, és annak fedezetét nem tudják arányos jövedelmükkel vagy személyi körülményeikkel igazolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogtalanul szerzett, majd másnak továbbadott vagy más nevére íratott vagyontárgyak is lefoglalhatók. Tehát olyanoktól is elkobozhatnak vagyont, akik nem vettek részt a bűncselekményben, de a gyarapodásuk tárgya gyaníthatóan abból származott.
Az intézkedést a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra lehet érvényesíteni, és csak akkor, ha a tulajdonos nem tudja felmutatni a vagyonért cserébe adott ellenértéket. Ebben a helyzetben megfordul a gyakorlat, és a bizonyítás az új tulajdonos feladata lesz: a bűnszervezet tagjával fennálló kapcsolat, a tőle való vagyonszerzés ténye és a gazdagodás ismeretlen forrása indokolhatja az elkobzást.
A szabályozás módosítása lehetőséget ad arra is, hogy elkobozhassák az üzletszerűen elkövetett környezetkárosítással szerzett vagyont is, pontosabban meghatározva a környezetkárosítás fogalmát.
A javaslatcsomagban szerepel a büntetőeljárási törvény külföldi embercsempészekre vonatkozó egyes szabályainak hatályon kívül helyezése is. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított egy 2025-ös törvénymódosítás miatt. Ez lehetővé tette, hogy az ügyészség felfüggessze a külföldi embercsempészet miatt indult eljárást, ha a gyanúsított vállalja, hogy három napon belül elhagyja Magyarországot.
A büntetés-végrehajtás adatai szerint 2025. nyaráig összesen 2503 külföldi embercsempészt engedett el az előző kormány, de arra semmilyen biztosítékot nem tudtak felmutatni, hogy ők valóban el is hagyták az országot. Volt olyan szabadlábra helyezett gyanúsított, aki később ismét a rendőrség kezére került gépjármű- vagy bolti lopás, illetve visszaesőként elkövetett embercsempészet miatt.
Ezt a kiskaput zárja be az előterjesztés azzal a kitétellel, hogy az eddigi felfüggesztések érvényben maradnak, ezzel kímélve a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást az ügyek tömeges újranyitásának terhétől.