A miniszterelnök-helyettes kifejtette, nem az szorul magyarázatra, hogy miért vadászunk, hanem az, ha valaki előítéletes módon, eleve ellenszenvvel és ellenérzéssel, sőt, sokszor gyűlölettel viseltetik a vadászok iránt. Semmilyen természetgazdálkodás nem lehetséges fenntartható vadászat nélkül - húzta alá Semjén Zsolt. Mint mondta, a korlátlanul szaporodó vadállomány "pillanatokon belül" elpusztítaná az erdőt, és ezzel a saját életterét, a vadászat nélkül pedig beláthatatlan konfliktus alakulna ki a gazdákkal és az agráriummal.
"A vad nem jövevény, nem valamilyen elemi csapás az erdőn és a mezőn, a természet rendje szerint nincs erdő vad nélkül, és nincs normális mező vad nélkül" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, megjegyezve, az egyensúly fenntartásához, a minőségi és megfelelő mennyiségű vadállományhoz fenntartható vadászat szükséges. A természet felől nézve ez az észszerű és logikus érv a vadászat legitimitására - fűzte hozzá. Véleménye szerint nem íróasztalok mellől kell megmondani, hanem az erdő- és földtulajdonosokra, a gazdák és a vadgazdák megállapodására szükséges bízni azt, hogy mekkora legyen egy adott terület a vadeltartó képessége.

Az egész országnak tudnia kell azt - folytatta - , hogy amikor megszüntetik a vadászatot, egy évtized múlva nem lesz horgászat, {...} vidéken pedig például disznóvágás sem, mert mindenféle kitalált állatvédelmi fikcióra hivatkozva be fogják tiltani a házi disznóvágást és az antibiotikummal teletöltött, mesterséges húst kell majd vásárolni. "Amikor a vadászat szabadságáért harcolunk, akkor a vidék Magyarországáért is harcolunk, az életformánkért harcolunk, azért, amit mi az őseinktől örököltünk és meg akarunk őrizni" - közölte Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett, az országos vadászati programsorozat keretében számos vadászgyűjtemény és múzeum nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Vásárosnaményban Kiss B. Zoltán magángyűjteményét lehet megtekinteni; az országban működő 1500 vadásztársaság által számos helyi kiállítást és például trófeamustrát is megcsodálhat a nagyközönség. Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője az eseményen arról beszélt, a vadász olyan az erdőnek, mint a kertész a kertnek, a rá bízott értéket folyamatosan őriznie, ápolnia és művelnie kell. Az ünnepségen köszöntőt mondott Bors Richárd, a világkiállítás szakmai igazgatója, majd kitüntetéseket és díjakat adtak át. A vásárosnaményi programsorozat keretében nyílt meg a Természet és vadvilág című állandó kiállítás, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tárlata, ahol az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára beszédet mondott.

Szentpéteri Sándor azt mondta, hogy a most megnyílt kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy megértsük a fenntartható természethasznosítás fogalmát és értelmét. Emellett azt üzeni számunkra: ne dőljünk hátra, hanem aktívan tegyünk természeti erőforrásaink megőrzéséért, bölcs használatáért. Hozzátette, az igazán hatékony természetvédelem elengedhetetlen része ez a fajta fenntartható gazdálkodás.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park hazánk elsőként alapított nemzeti parkja és 1973. óta működik. Kiemelte, azóta már 10-re nőtt a nemzeti parkjaink száma, és az állami erdőgazdaságok is tevékenyen bekapcsolódtak abba a szemléletformáló munkába, amely az egész társadalom számára közvetíti a zöld értékekre alapozott gazdálkodás, természetkezelés fontosságát. Hozzátette, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó nemzeti parkok és erdőgazdaságok erdei iskoláiban évente több százezer gyermek fordul meg, az ökoturisztikai létesítményeken keresztül évente több millió ember ismeri meg a szakemberek előremutató munkáját.

Szentpéteri Sándor kitért arra is, hogy a 21. században a fenntartható gondolkodás az alapja a mai vadgazdálkodásnak, az erdőgazdálkodásnak, a halgazdálkodásnak vagy bármely más ágazatnak, amely a természeti erőforrásainkra támaszkodik.