A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadászok a rájuk bízott értékekkel felelősen gazdálkodva, korszerű, hosszú távon is fenntartható vadgazdálkodást végeznek. A vadászható fajok állományának kezelése hazánkban mintegy 30 milliárd forintot jelent évente. Hangsúlyozta: a kormány 2013-ban azzal a céllal állította fel az Országos Vadgazdálkodási Tanácsot, hogy megteremtse a vadgazdálkodás széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása, valamint az állami tulajdonú vad védelméhez fűződő érdekek közti összhangot. Nagy István kiemelte, idén márciusban tarthatják alakuló üléseiket a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok is, melyek fontos szerepet játszanak a megyei szakmapolitikai célok megfogalmazásában és a szakmai, illetve érdekképviseleti szervezetek vadászati ágazatot érintő, egységes megyénkénti álláspontjának kialakításában.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Kifejtette, a korábbi években a vadkárbecslésre nem volt hazánkban egységes eljárásrend, ennek orvoslása érdekében jött létre  a Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató és az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató. Emellett ugyan csak tavaly jelent meg a magyar agár vadászati alkalmassági vizsgaszabályzat is. Így már büszkén mondhatjuk, hogy az agarászat mint hagyományőrző, tradicionális vadászati mód ismét lehetővé vált – tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a szürke fogoly megmentése érdekében az Agrárminisztérium a vadászatra jogosultak bevonásával az egyedszám gyarapítása érdekében stratégiát készít.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A miniszter nemzeti kötelességnek nevezte a természetes vizeink megóvását és a hosszú múltra visszatekintő magyar horgászkultúra tradícióinak megőrzését. A magyar kormány ezért stratégiai szövetségeseként tekint a hazai horgászok immáron csaknem 800 ezer főt számláló közösségére. Nagy István kiemelte, az elmúlt három évben több mint 150 horgászszervezet részesült összesen csaknem 450 millió Ft értékű haltelepítési támogatásban. 2020-ban pedig megvalósulhatott a magyar halgazdálkodás történetének legnagyobb haltelepítési akciója is. Emellett a halállomány nagyságának és sokszínűségének megőrzése érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a vízminőség megőrzésére is. Ehhez az elmúlt években, 137 támogatott horgászszervezet munkája révén, összesen 165 millió forint értékű, a vízminőség javítását szolgáló eszközpark jöhetett létre – sorolta a miniszter. 

Fotó: Pelsőczy Csaba

A tárcavezető jelezte, 2018. január 1-jétől az étkezési hal áfája 27-ről 5 százalékra mérséklődött, a „Minőségi Magyar Hal” tanúsító védjegy pedig valódi garanciát jelent a vásárlók számára a haltermékek kiváló minőségét illetően. A miniszter elmondta, a horgászok természeti értékeinkhez hű tevékenységükkel hozzájárulnak az őshonos halállomány és az élőhelyek védelméhez, illetve a vízparti szolgáltatások fejlesztéséhez. Ennek köszönhetően egyre népszerűbb a horgászturizmus is, amely összességében 100 milliárdos nagyságrenddel járul hozzá a gazdasághoz.

Nagy István kitért a tavalyi évben nagy sikerrel lezajlott „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításra, és köszönetét fejezte ki a rendezvény lebonyolításában közreműködő háttérintézményeknek, köztük kiemelve a nemzet park igazgatóságokat és az állami erdőgazdaságokat.

(AM Sajtóiroda)